A cél az, hogy Debrecen be tudja játszani a pályát

Elkezdődött a 155 éves Csokonai Színház korszerűsítését is magában foglaló, 3 évig tartó felújítás. A nettó 9,6 milliárd forintos beruházás kivitelezője a debreceni Hunép Zrt. A patinás épületet már körbekerítették. Papp László polgármester a munka elkezdésének apropóján tartott szeptember 29-i sajtótájékoztatón emlékeztetett, a város és a kormány még 2015-ben kötött szerződést a beruházásról a Modern Városok Programja keretében. Akkor 6,3 milliárd forintról volt szó. A költségek azóta növekedtek, ugyanakkor Debrecen kapott további 2,5 milliárd forint többletforrást a három évtizede húzódó átfogó felújításhoz.

– Az elmúlt húsz évet tekintve ez az egyik utolsó vidéki színház, amelynél a rekonstrukció nem történt meg. Most viszont homlokzati felújítás, nyílászárócsere, műemléki szoborrestauráció, színpad-, hang- és világítástechnikai modernizálás, gépészeti korszerűsítés egyaránt műsoron lesz. A erkélyeket, páholyokat tartó oszlopok kikerülnek, így mintegy 40 százalékkal növekszik a színpadra teljes értékű rálátást biztosító ülőhelyek száma.  A kivitelezés során természetesen minden tekintetben figyelembe veszik az épület műemléki jellegét – hangsúlyozta Papp László, előrevetítve, hogy már a megérkezéskor szembeötlő lesz a változás, hiszen fogadótérré alakul a megszokott bejárat.

A fejlesztésbe folyamatosan bevonták a színházi szakembereket, alkalmazkodva az ő igényeikhez. – 2023-ban a Csokonai és a Latinovits színházakkal, fele-fele arányban, akár 1200 nézőt is képesek leszünk kiszolgálni esténként kulturális élményekkel. A fenntartóktól, így az önkormányzattól ez azt igényli, hogy a kapacitásoknál fogva ne csak Debrecenben, hanem az egész régióban gondolkodjunk a repertoár megalkotásánál. Olyan produkciókat kell bemutatni, amelyek képesek megszólítani azt a 2-3 milliós régiót, amelynek a központjaként definiáljuk Debrecent – hangsúlyozta. 

Stratégiai kulcspontok Orbán-módra

„A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá” – idézte Klebelsberg Kunót Orbán Balázs miniszterhelyettes (képünkön). A Miniszterelnökség embere kiemelte, a kormány kulturális stratégiaalkotásban az 1920-as évek vallás- és közoktatásügyi miniszterének alapvetéseit vallja a magáénak.

Így kulcspontoknak a kultúra „nemzeti elkötelezettségét, nemzetközi színvonalát és beágyazottságát” tekinti.

Orbán Balázs azt mondta, Magyarország a kulturális tevékenységek finanszírozásában európai uniós első. 

A Modern Városok Program kapcsán közölte: a kormány összesen 4 ezer milliárd forint beruházásra szerződött 23 megyei jogú várossal 2015-ben. Ebből 2500 milliárd forint közúti és vasúti fejlesztés, a többi összesen 270 helyi projekt között oszlik meg. – A kifizetések tekintetében félúton vagyunk, azaz 1900 milliárd forintot már folyósított a kormány. Nyolcvannyolc beruházás részben vagy egészben megvalósult, ez a szám az év végére több tucattal bővülhet – hangoztatta. 
Debrecenről szólva arról beszélt, a város kitüntetett helyzetben van, cél a folyamatos fejlesztés. – Vagyis az, hogy Debrecen be tudja játszani a pályát, Kárpát-medencei régióközpont lehessen. Mint látszik, ha a helyi városvezetőkben van vízió, együttműködési készség és akarat, úgy a kormány partner, melléjük áll. Minden településvezetőtől, képviselőtől azt kérjük, hogy a kormányban ne politikai ellenfelet, hanem természetes szövetségest lásson – közölte. 

RaL