Szemléletformáló természetpedagógia Debrecenben
Környezetünk megismertetése és megóvása, a szemléletformálás és a környezettudatosság a természetpedagógia célja.A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara hazánkban elsőként hirdette meg három féléves posztgraduális képzését. A képzés kezdeményezője, szakvezetője elmondta, természeti értékeink felismerése, illetve megóvása az agrárképzés minden területén elengedhetetlen. Juhász Lajos, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője hozzátette, a képzés célja, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik meglévő tudásuk átadásával a hagyományos, illetve az erdei iskolákban, állatkertekben, vadasparkokban a legfogékonyabb réteget, az általános és középiskolásokat a természeti környezetük megbecsülése felé tereljék.
A pedagógusképzés nem új szerep az agrárkar számára, hiszen az agrármérnöktanár képzés révén nagy hagyományai vannak.
– A természetpedagógus képzés beindítása egy hosszú folyamat eredménye, amely a 2002-ben a természetvédelmi mérnök szak általunk történő alapításával és meghirdetésével kezdődött. A főiskolai szak kialakítása után, az alap és mesterképzés megteremtését követően, a képzések oktatási, gyakorlati, több éves tapasztalatai alapján terveztük meg a természetpedagógus képzés országos létrehozását, majd ennek engedélyezése után az elindítását 2019-ben – idézte fel az alapítás körülményeit Juhász Lajos.
A hallgatók két választható tantárgycsoporton, az erdőpedagógia és a zoopedagógia területén folytathatták tanulmányaikat a törzsanyagot képező tantárgyak mellett.
A hallgatók között voltak természetvédelmi mérnökök, állatkertekben dolgozó diplomások. A 2020-ban beiskolázott újabb évfolyamban pedagógusok, nemzeti parki szakemberek mellett a Budapesti Állatkertből is jelentkezett egy, már Phd-fokozattal rendelkező hallgató. – A pedagógusok számára egy teljesen más jellegű kihívást jelent az iskola falain kívüli oktatás. Ezt a plusz tudást és tapasztalatot szerettük volna megadni. Az első félévben az alapozó tárgyakra, többek között az állat- és növényismeretre, illetve környezeti nevelésre helyeztük a hangsúlyt. A tematika része a didaktika és a személyiségfejlesztés is, ezért a DE Bölcsészettudományi Kar oktatói is bekapcsolódtak a képzésbe. A szakirányhoz kötődő tárgyak ez után következtek, a harmadik félévben pedig már a gyakorlat került a fókuszba. A képzés során hazánk nemzeti parkjaiban is gyarapíthatták tudásukat hallgatóink vezetett terepgyakorlatok formájában – ismertette a szakvezető.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan fokozatosan nő a természetközeli táborok, erdei iskolák, tematikus zöld programok iránti érdeklődés hazánkban is. Juhász Lajos kifejtette: a piaci igény növekedésével nő a szakemberek iránti kereslet is, ez pedig felértékeli a képzés jelentőségét.
