A klímaváltozás a Debreceni Egyetemtől is alkalmazkodást kíván

A Debreceni Egyetem az eddigi eredményekre támaszkodva hat kutatási tématerületet határozott meg a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program keretében, ezek egyikét a vízzel kapcsolatos kutatások jelentik. Így egyebek mellett vizsgálják a precíziós szántóföldi termesztéstechnológiák fejlesztését, de a belvízi elöntések kockázatcsökkentési lehetőségeit is a vállalati igények figyelembe vételével.
Nagy János kutatási tématerület vezető a „Tudomány, innováció, versenyképesség” elnevezésű január 24-i konferencián elmondta, a kiválósági program szóban forgó projektjében 64 kutató dolgozik együtt, 22 cikket írtak a beszámolási időszakban és 27 tudományos konferenciával segítettek. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a vállalatokkal annak érdekében, hogy a cégek menet közben hasznosíthassák az eredményeket, a jövőben anyagi forrást is rendelve a kutatásaikhoz. Felvették a kapcsolatot négy, a témában világhírű egyetemmel is.

A projekt során létrehozott kutatóbázis fő kutatási területei:

• Precíziós mezőgazdaság fejlesztése (növény- és állattudomány),
• Három, eltérő talajtani adottságokkal rendelkező kísérleti telephelyen a nitrogéntartalmú műtrágyák talajvízre gyakorolt hatásainak vizsgálata,
• Különböző növénykultúrák minőségi vízháztartásának optimalizálása a klíma változásával összhangban,
• Talajfizikai adatgyűjtés, részvízgyűjtők vízháztartási értékelése, síkvidéki lefolyási vizsgálatok,
• Szántóföldi növénykultúrák öntözése,
• Gazdasági értékelés,
• Társadalmi aspektusok,
• Vízkeret irányelv, vízjog és szabályozás
• Precíziós agrometeorológiai és informatikai kutatások.

– Az egyik kiemelkedő eredményünk a szántóföldi vízgazdálkodás komplex kutatásához kapcsolódik. A kutatás átöleli az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének teljes egészét, a növénykultúrák precíziós víz- és energiatakarékos technológiáit is beleértve. Amit elértünk, egyedülálló a Tisza vízgyűjtő területén. A Debreceni Egyetem sajátos integrációja a tudományos cél elérése érdekében lehetővé teszi a mezőgazdasági tudomány összekapcsolását a természet- a társadalom, a jog- és a gazdaságtudománnyal – mondta Nagy János.

Szilvássy Zoltán rektor kifejtette, az egyetemre jellemző, hogy a legkülönbözőbb tudományágakhoz a multidiszciplinaritás talaján képes hozzányúlni. Mint mondta, ez látszik ebben a programban is, „hiszen a vízgazdálkodás a környezetvédelem és a mezőgazdaság orvostudománya”, különböző gyártási folyamatok része. Hozzátette, ma a mezőgazdaságilag művelt területeknek csak kis száma öntözött, pedig az öntözéses gazdálkodás az alapja annak, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságát tudják növelni.

Bánáti Diána dékán kijelentette, hazánkban Debrecenben van az egyetlen olyan kar az agrárium területén, amely a termőföldtől a fogyasztó asztaláig, átfogó módon közelít meg új problémákat. – A klímaváltozás vagy a mezőgazdasági digitalizáció mind olyan alkalmazkodást kíván, melyek esetében nemcsak a kutatásunkkal, hanem az oktatásunkkal is meg kell felelnünk a változó feltételeknek. A víz stratégiai jelentőségű, nélküle nélkül nincs élet, egyben szükséges mindazon alapanyagoknak az előállításához, amelyek révén élelmiszereket tudunk előállítani. Hol lesz a jövőben elegendő mennyiségű víz, hogyan tudjuk megfelelő módon felhasználni, ez meghatároz majd politikai, stratégiai, gazdasági kérdéseket. Remélem, hogy a karunknak ezekben a kutatásokban a jövőben is fontos szerepe lesz – mondta.