75 éve ült össze Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés

Wikipédia

2019.12.21. 14:07

75 éve ült össze Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés

231 tagját különböző pártok képviselőiből és pártonkívüliekből delegálták.

Hirdetés

75 évvel ezelőtt, 1944. december 21-én Debrecenben, a Református Kollégium Oratóriumtermében ült össze az Ideiglenes Nemzetgyűlés: a Magyarország szovjet hadsereg által megszállt területéről összegyűlt országos törvényhozó testület.

Sztálin kívánságára hozták létre, a hadszíntérré vált ország viszonyai közepette szükségképp hevenyészett módon. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának megalakítását a december 12-én Moszkvából Debrecenbe érkező politikusok kezdeményezték. A Bizottság két nappal később meg is alakult, elkészítette a választási tervet és „A Magyar Néphez” címmel kiáltványt fogadott el.

A kiáltvány felhívta a nemzeti bizottságokat, önkormányzati szerveket, a különböző érdekvédelmi szervezeteket és egyesületeket hogy vegyenek részt a választásokon, megfelelő jogszabályok híján azonban csak a szovjetek bevonulása után felálló, a kommunisták befolyása alatt álló nemzeti bizottságok vettek részt az előkészítésben.

A képviselők kijelölésében így mintegy másfél millió ember vett részt valamilyen módon a választásokon, pedig az ország lakosságának több mint a fele, közel ötmillió ember élt a szovjetek által már megszállt területeken.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 231 tagját különböző pártok képviselőiből és pártonkívüliekből népgyűlések delegálták a valódi népképviselet alkotmányos megvalósítására alkalmatlan módszerekkel. Elnöke Zsedényi Béla pártonkívüli miskolci jogakadémiai tanár lett, alelnökei Juhász Nagy Sándor pártonkívüli debreceni jogakadémiai tanár és Sántha Kálmán ugyancsak pártonkívüli, debreceni egyetemi tanár, idegorvos.

A Nemzetgyűlés legfontosabb alkotása az új választójogi törvény (1945. VIII. törvény) volt. A testület az 1945-ben megtartott nemzetgyűlési választások után feloszlott.

Szóljon hozzá!

Hirdetés