Hirdetés

Nagyon figyelnék Debrecenben is a turisták szokásait

MTI

2019.11.21. 08:33

Nagyon figyelnék Debrecenben is a turisták szokásait

Adatgyűjtést célzó pilotprogram indul.

Hirdetés

Hirdetés

Valós idejű adatgyűjtést célzó pilotprogram indul néhány magyarországi fürdőhelyen decemberben a Magyar Fürdőszövetség és a Magyar Turisztikai Ügynökség együttműködésében – közölte az ügynökség vezérigazgató-helyettese. Könnyid László az MFSZ közgyűlésén arról számolt be, hogy 3-5 hazai fürdőben indul egy online felületen keresztül az önkéntes adatgyűjtés.

Jelenleg másfél éves késéssel állnak rendelkezésre a fürdők látogatottságáról statisztikai adatok, így pedig csak utólag lehet elemezni a folyamatokat. A valós idejű adatokkal azonban nagyobb eséllyel lehet pontosabb terveket készíteni - jelezte a turisztikai vezető. A teszthez önkéntesen kapcsolódó (és később is bővíthető számú) fürdők például a látogatottságról, a látogatók nemzetiségéről töltik fel statisztikai adataikat, az MTÜ pedig "cserébe" olyan elemzést ad, ami segíti az adott fürdőt elhelyezni az adatszolgáltatók körében. Könnyid László előadásában úgy fogalmazott:

"a turizmus aranykorát éljük jelenleg, 2010-hez képest soha ennyi vendég, vendégéjszaka és turisztikai fejlesztés nem volt még Magyarországon".

Sok esetben a világátlagot meghaladó mértékben nőttek a magyar turisztikai adatok az elmúlt 8 évben, a szállásdíjakból tavaly befolyt mintegy 300 milliárd forintos árbevétel például 132 százalékos bővülést mutat - tette hozzá. Az adatokból az is jól látszik szerinte, hogy

a hazai és a külföldi vendégek körében egyaránt a fürdőhelyek a legnépszerűbbek Budapesten kívül,

a vendégadatok több mint 70 százaléka olyan településről származott, ahol fürdő is működik. Közel 30 millió látogatója volt a hazai fürdőknek, ami 64,2 milliárd forint árbevételt jelentett tavaly. A magyar nemzeti turisztikai fejlesztési stratégia szerint a legfontosabb szempont egy fürdőhely fejlesztésénél, hogy legyen elegendő szálláshely, "élményláncok" létrehozásával a kínálatba be tudják kapcsolni a helyi termékeket, szolgáltatásokat, illetve nemcsak mennyiségben és méretekben kell fejleszteni, hanem a meglévő infrastruktúrát, szolgáltatási színvonalat is.

Kitért arra is, hogy jelenleg két konstrukcióban összesen több mint 12 milliárd forintot fordítanak gyógyhelyek fejlesztésére, amelyek révén például Balatonfüred, Hévíz, Zalakaros, Nyíregyháza, Kehidakustány vagy éppen Debrecen településképe is látványosan átformálódik a jövő év végéig.

A szakember említést tett arról a felmérésről, amit tavaly a Magyarországra látogató külföldi turisták mobiltelefonjainak kéthavi adataiból szűrtek le, láthatóvá téve ezzel a nyaralási szokásaikat. Ez azt mutatta, hogy a Bükfürdőn pihenő cseh turisták például Sárvárra és Zalakarosra is ellátogattak, a Hévízen két-három hetet töltő orosz vendégek viszont szinte ki sem mozdultak a fürdővárosból, a Hajdúszoboszlón pihenő lengyelek ugyanakkor az Északi-középhegységbe, Budapestre, sőt a Balatonra is eljutottak.

Ötcsillagos Nemzeti Tanúsító Védjegyet kapott Harkányfürdő a gyógyfürdő és a strand kategóriában, valamint a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő strand és uszoda kategóriában, míg négycsillagos minősítést nyert el strand kategóriában a Miskolc Selyemréti Fürdő.

turizmus

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.