Százmilliók, műkincsek: hajdú-bihari szála is van a sikkasztásnak
A bíróság által megállapított tényállás szerint C. T. M. vádlott 2013 februárjában megállapodott egy kft. ügyvezetőjével, hogy a cég nevében 2013 március közepéig eljárhat. Ennek megfelelően a vádlott 2013 márciusában adásvételi szerződést kötött egy másik céggel, a sértettel, műtrágya eladására. A sértett cég, a szerződésnek megfelelően a vételárat, összesen több mint 100 millió forintot előre átutalta a vádlott által képviselt kft-nek. A vádlott a műtrágyát lengyel ügyfeleitől akarta beszerezni.
A lengyel gazdasági társaság 109 ezer eurónak megfelelő műtrágyát szállított balkányi, vásárosnaményi, pocsaji, nyíregyházi és vámospércsi helyszínekre.
Mindeközben a kft. bankszámlájáról 2013 márciusában más bűncselekmény kapcsán 172 ezer euró eltűnt, így nem tudta a sértett cégnek a szerződés szerinti további mennyiséget szállítani. A lengyel partner a vádlottnak a kifizetett, de a nem szállított árú ellenértékét, csaknem 3 millió forintot visszafizetett, amit a vádlott át is vett. Azonban a vádlott ezzel a pénzzel nem számolt el, sajátjaként rendelkezett. Ezt megelőzően a vádlott a kft. bankszámlájáról a sértett céget megillető műtrágyára kapott összegből több mint 400 ezer forintot „jutalék” címén átutalt saját magának. A sikkasztással eltulajdonított érték 10 545 euró, azaz több mint 3,2 millió forint.
Az első fokon eljárt Nyíregyházi Járásbíróság tavaly novemberben C. T. M. vádlottat sikkasztás bűntette miatt 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék idén tavasszal az ellene sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott bűnösségének magállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett.