Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A sertéspestistől a parasztromantikáig és az orosz piacig – egy debreceni agrárvállalkozó szemével

| 2019. 09. 18. | 10:19:00
A politikai és jogi pályát földművelésre és állattenyésztésre cserélő Sásdi Andrást szájbarágós interjúra kértük egy nagyon fontos témában.
A sertéspestistől a parasztromantikáig és az orosz piacig – egy debreceni agrárvállalkozó szemével
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cívishír: Hisztériakeltés, a média manipulációja, elhallgatott igazság, vagy mi van itt? A pletyka sokszor jobban terjed, mint a járvány, no de tisztázzuk: van afrikai sertéspestis Magyarországon? A NÉBIH-et kérdeztük, azt a választ kaptuk, hogy nincs.
Sásdi András: Két fajta sertéspestis van. Az egyik, nevezzük hagyományosnak, már nagyon régóta jelen van Európában. Az úgynevezett afrikai sertéspestis, az ASP, amiről most szó van, szintén jelen van a régióban, de csak a vaddisznóállományban. Házi sertésben még nem mutatták ki, tehát a NÉBIH hivatalos álláspontja minden híresztelés ellenére megfelel a valóságnak. Egyébként hivatalosnak csakis a NÉBIH álláspontja tekinthető.

A vaddisznóállomány fertőzött    (Fotó: mti)

Cívishír: A vírus megáll az erdő szélén, vagy mit csinál, hogyhogy nem jut be a magyar sertéstelepkre?
Sásdi András: Magyarországon egy olyan jól kiépített állatorvosi hálózat végzi mindennapi tevékenységét, amilyennel nem sok országban tudnak büszkélkedni Európában. A Bognár Lajos országos főállatorvos vezette hivatal minden gyanú esetén kemény kézzel jár el, itt elő sem fordulhat az, mint például a szomszédos Romániában, ahol hamarabb megy át az országon egy-egy járvány, mint annak idején a Vörös Hadsereg. Ha Magyarországon egy egyszerű állatorvos betegség gyanúját észleli, konzultál a feletteseivel és akár azonnal elrendelhetik a teljes állomány kiirtását. Bognár doktorék álláspontja az: már gyanú esetén is drasztikusan kell közbelépni, hogy Magyarország kedvező státusza fennmaradjon. Ez a nemzetgazdaság érdeke!

Cívishír: Minden disznó mellé nem állíthatunk állatorvost: a gazda vagy az alkalmazottja hogyan fog gyanút a disznóólban vagy sertéstelepen?
Sásdi András: Na, most válasszuk ketté a szakszerű, nagyüzemi sertéstartást, ami a magyarországi állomány körülbelül 80-85 százalékát jelenti, illetve Juliska néni ártérben vagy csalitosban tartott, parasztromantikázós sertésneveldéjét. A nagyüzemi telepen az állatgondozók állandóan figyelik az állományt: az állat viselkedéséből, mozgásából már sok mindenre lehet következtetni. Ha a dolgozó jelzi, hogy egy-két sertés elfeküdt, nem tud lábra állni, lázas, azonnal szól a kezelő állatorvosnak, a riadólánc tehát rögtön beindul.

Cívishír: Állandó stressz lehet egy disznótelep dolgozójának az élete!
Sásdi András: Munkaköri kötelessége, nem kell lángelme kiszúrni egy beteg állatot. Az ellenőrzött sertéstelepeken egyébként évente többször vesz vért az állományból az állatorvos, amit a NÉBIH támogat is. Négy fajta sertésbetegség – az Aujeszky, a PRRS, a leptoszpirózis és a bruccellózis (száj- és körömfájás) – is veszélyes lehet egy sertéslepere az afrikai sertéspestis, az ASP nélkül is. Magyarországon a legtöbb telep 4-es mentesített telep, ami azt jelenti, hogy a felsoroltak közül egyik vírus sincs jelen. Ez adja Magyarország kiemelten jó státuszát.

Cívishír: Ha megesszük egy pestises disznó bordáját sülve, mi lesz velünk?
Sásdi András. Valószínűleg semmi sem történne, a járvány emberre veszélytelen.

Emberre veszélytelen az ASP , de hőkezelés hatására egyébként is kihal a vírus     (Fotó: mindmegette.hu)
 

Cívishír: Akkor mi ez a nagy hisztéria?
Sásdi András: A betegség borzasztó veszteségeket, gazdasági károkat tud okozni. Elpusztulhat például az egész állomány. Vagy nem. Ki tudja? Az emberiséget sem irtotta ki a pestis, az ellenállóbbak megmaradtak. Mindenesetre nem lenne jó addig eljutni, hogy választ kapjunk a felvetésre, azért van Magyarországon rendkívüli óvintézkedés az állatorvosi hálózatnak köszönhetően, hogy ezt ne tudjuk meg soha. Azt azonban tudjuk, hogy a járvány, az afrikai sertéspestis hogy terjed.

Hőkezelés hatására kihal a vírus, a fagyasztott vagy a hidegen feldolgozott készítményekben azonban tovább él.

Így például a füstölt kolbászokban, szalámikban is, és a sok eldobott szendvics, ételmaradék folyamatosan fertőzheti a vaddisznóállományt, de bejöhet a vírus az országokat járó kamionokkal is. A fertőzött vaddisznó nyilván nem kerekedik fel az erdőből, hogy átmásszon egy sertéstelep kettős kerítésén és ott szétszórja a vírusát. Egy védett telepre nem jut be semmilyen vad. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni: ez Magyarország nagy értéke, ezt a státuszt kell fenntartani!

Cívishír: A háztáji disznóihoz Juliska néni kihívja az állatorvost?
Sásdi András: Legfeljebb akkor, ha baj van, amikor már késő. Ő azért tart disznót a faluban, mert az anyja is tartott, meg a nagyanyja is, megszokásból. Gazdaságilag értelmetlen az egész, mert ma már olcsóbb egy kiló, szeletelt karaj tálcán, mint egy doboz cigaretta.

Cívishír: Ha mégis beüt a ménkű, s oda az állomány, ki kártalanítja a gazdát?
Sásdi András: Amennyiben bejelentett, ellenőrzött sertéstelepről van szó, kényszerirtás esetén a várt vagy a remélt hasznot nem kapja meg a gazda, de piaci ár fölötti kárpótlást kap az államtól. Természetesen abban az esetben, ha folyamat az előírásoknak megfelelően zajlott le, azaz idejében jelentette a betegséget a körzeti állatorvosnak.

Cívishír: Van ötlete, miért éppen most kapták fel a témát?
Sásdi András: A média kapta fel a témát, nem átgondoltan és végképp nem hozzáértően. Az egyik országos hírportál stábja elment egy Tisza-menti kis faluba, ahol egy néni az ártérben harminc disznót hizlal, de minden bejelentés, állatorvosi ellenőrzés nélkül, majd csodálkoznak, ha esetleg elhullik egy-egy példány. Ez így már nem megy. Semmi értelme. Anyagilag sem éri meg, ráadásul óriási veszélyforrás, minden háztáji disznótartás egy vírusgóc. Csak a nagyüzemi tartás lehet anyagilag eredményes, ahol minden állat ellenőrzött. A sertéstelep alkalmazottai például nem tarthatnak otthon disznót, mert ma már egy tenyésztő sem vállalja azt a kockázatott, hogy az embere otthon kiganézza a pajtáját, majd beviszi a vírust a telepre.

Cívishír: A parasztromantikázós disznóvágások ideje lejár?
Sásdi András: Nem vagyok jós, de szerintem néhány éven belül igen. A háztáji sertéstartásnak nem adok három-öt évnél többet. Aki nem képes háromhavonta egy kamiont megtölteni hízókkal, ez 160-180 állatot jelent, az nem tud megélni ebből. Gyakorló sertésztenyésztőként ezt szentül állítom.

A falusi disznóvágás végveszélyben ...  (Fotó: radiosmile.hu)
 

Cívishír: Mi van azzal a népi bölcsességgel, hogy a házi, a hazai az igazi?
Sásdi András: Mindenki úgy áltatja magát, ahogy akarja. Egy háztáji disznó nem nő meg a mosléktól 200 kilósra, kéne neki még bőven kukorica is, ami egyre drágább, most éppen 44 forint egy kiló. Ahhoz, hogy egy disznó meghízzon 180 kilósra, kell neki – többek között – 400 kiló kukorica, de akkor csupa zsír lesz a húsa.

Cívishír: Megszűnik egy szép magyar hagyomány, a falusi disznóvágás?
Sásdi András: A hagyományt lehet ápolni, csak ellenőrzött helyről kell vásárolni a disznót. Egyébként a háztáji sertéstartás nagyon visszaszorult az utóbbi évtizedben. A nagyvárosok melletti kisebb településeken már egyáltalán nem tartanak háztáji disznót, de a távolabbi falvakban is elenyésző a számuk. 1944/45-ben, amikor két megszálló hadsereg rabolta végig a magyar vidéket, több disznó volt, mint most. Az emberek belátták, hogy egyszerűen nem éri meg: olcsóbb, ha megveszik a boltban.

Cívishír: Ha Önhöz bekopog egy magunkfajta városi, hogy parasztromantikázni akar, vehet disznót?
Sásdi András: Nekem nincs olyan disznóm, ami erre a célra megfelel. A nagyüzemi tartásban 100-110 kilóig hizlaljuk a disznót, mert utána már a hús minősége romlik. Egy baráti disznóvágáshoz legalább 200 kilós disznó kell, hogy jól mutasson a fényképen, de ilyen ma már nagyon ritka a sertéstelepeken, legfeljebb selejtkocát lehet venni.

Cívishír: Selejtet együnk?
Sásdi András: Nincs a húsának semmi baja, csak már nem fial eleget, vagy ha fial, nem tud rendesen szoptatni, mert sérült az emlője, ezért nevezzük selejtkocának. Egy telepen 3-4 év alatt kicserélődnek a kocák. Ma már a verseny azt kívánja, hogy egy koca 15-16 választott, azaz életképes malacot hozzon a világra, amelyik ezt nem tudja, vagy tudja, de nem tud például szoptatni, azt kiselejtezik.

Cívishír: A közösségi oldalakon a „jólértesültek” szerint a sertéspestissel való riogatás a csirkések bosszúja a madárinfluenzáért, és így lehet emelni a hús árát. Mit szól?
Sásdi András: Még ma is sokan állítják, hogy a Föld lapos, és valami összeesküvés-elmélet miatt erőltetik ránk azt, hogy nem. Ez is egy ilyen konteó. A szarvasmarhákat pusztító szivacsos agyvelőgyulladás akkor kinek a bosszúja volt? Vagy elképzelhető az, hogy a sertéstenyésztők az éjszaka leple alatt szétszórják fertőzött döglött varjúval a csirketelepeket? A sertéshús árát valóban befolyásolja az afrikai sertéspestis, de rajtunk kívülálló okok miatt.

Cívishír: Avasson be a részletekbe!
Sásdi András: A világ legnagyobb tenyésztője Kína, ott állítják elő a földkerekség sertéshús mennyiségének ötven százalékát, de ennél többet fogyaszt el, azaz nem tud önellátó lenni, bárhogy is törekszik rá. Hogy mekkora a baj, azt nem tudhatjuk pontosan, mert a kínai állam – jó bolsevik szokás szerint – titkolózik. A sertéspestissel mindenesetre úgy próbálnak védekezni a Távol-Keleten, hogy úgynevezett országzárakat rendelnek, azaz ahol az ASP-vírust kimutatják, onnan nem importálnak sertéshúst. Ilyen ország Kína mellett Japán, Dél-Korea és Tajvan és Hongkong is, tehát a legnagyobb fogyasztó, Kína európai importra kényszerül. Európában két nagy sertéstenyésztő ország van: a legnagyobb Németország, nem sokkal lemaradva követi Spanyolország, de utóbbi érintett az ASP-sztoriban, a németek azonban nem. Miután a magyar piac előállít 2,5-3 millió sertést évente, a német pedig mintegy 35 milliót, a magyarországi vágóhídi árak értelemszerűen a német árakhoz igazodnak. A mai ár például hasított sertés esetén kilónként 1,85 euró a német piacon. Ebből következik, hogy a magyarországi élő sertés ára jelenleg 490 forint kilogrammonként, az egy évvel ezelőtti 330-350 forintos árhoz képest.

Cívishír: Felettébb érdekes, hogy a német határon csak úgy megtorpan az ASP…
Sásdi András: Valóban érdekes, hogy a keleti és nyugati szomszédban, azaz Lengyelországban és Belgiumban van ASP, Németországban azonban nincs. Oda valahogy nem tette be a lábát egy fertőzött vaddisznó sem. Ez a német NÉBIH-re tartozik.

Cívishír: Lám, nem csak a kínaiak titkolóznak!
Sásdi András: A németek megtanulták, hogy nem kell elmenni Sztálingrádba meghalni, sokkal okosabb, ha megveszik ott és Európa-szerte a piacot, az élelmiszerláncokat, majd eladják benne a saját húsukat. Ezért van a magyar polcokon is nagyon sok német hús. Ezért nagyon értékes a már korábban többször említett jó státusz a fenntartása a németek számára is. A nagy kínai kereslet miatt megy fel a hús ára a német vágóhidakon.

A kínaiak a legnagyobb tenyésztők, de az afrikai sertéspestis miatt nagy bajban vannak  (Fotó: Euronews)
 

Cívishír: Készülhetünk arra, hogy hamarosan kétezer forint lesz egy kiló comb?
Sásdi András: Nem hinném, hogy annyira drasztikusan emelkedne a sertéshús ára, mert a vágóhidak nem tudják a fogyasztókra terhelni a sokkal magasabb árat, hiszen van azért egy érzékenységi pont az emberekben. Akkor sem ugrott meg drasztikusan a sertéshús ára, amikor a madárinfluenza borzolta az idegeket. A piac nem szabadul el annyira könnyen. Egyébként a német státusz fenntartása a magyarok érdeke is, hiszen ha Nemétország – ne adj’ Isten – ASP-ország lesz, hirtelen rászabadul az európai piacra 30 millió sertés, akkor az ágazat tönkremegy.

Cívishír: Olcsó lesz a karaj!
Sásdi András: De ha elfogy a 30 millió disznó, akkor méregdrága. Ha bedől egy piac, annak súlyos következményei lehetnek, és a végén sohasem a fogyasztók kerülnek ki győztesen.

Sásdi András nem hiszi, hogy drasztikusan
emelkedik a sertéshús ára

Cívishír: A magyar sertést ki eszi meg, hova importálhatunk?
Sásdi András: A magyar állomány egy jelentős része Romániába kerül, ott ugyanis még mindig a Dacia csomagtartójából árulják a fél disznót a falusi vásáron. Ha akarnák, se tudnák jobban szétszórni a fertőzéseket, a sertéspestist az országban. Az emberi gondatlanság és az állatorvosi felelőtlenség juttatta ide Romániát. Ebben a tekintetben Magyarország és a keleti szomszédunk között ég és föld a különbség. A távol-keleti piac most éppen nincs nyitva számunkra, ahol viszonylag erős szereplők voltunk, de a kormányzat tudomásom szerint dolgozik az ügyön. Ebbe nem kell politikát belelátni.

Cívishír: Érdekes, hogy a magyar húst a románok fogyasztják, mi pedig esszük a németekét.
Sásdi András: Az Európai Unión belül szabad a piac, és ebben semmi gond, ráadásul a német hús ugyanolyan jó minőségű, mint a magyar. A témában a leginkább az a bosszantó, hogy például az orosz piac továbbra is zárva van előttünk az EU-direktívák miatt. Addig embargózgatott az EU – belerántva ebbe minket is –, hogy az oroszok szépen, lassan felfejlesztették az agráriumukat, létrehozták a saját belső ellátásukhoz szükséges mezőgazdasági kapacitásokat. Az külön német öröm, hogy közben a Mercedes-eladások nem csökkentek Oroszországban. Biztos csak a magyar agrártermékekkel volt a baj.

Cívishír: Az orosz piac egyszer és mindenkorra elveszett a magyar agrárium számára?
Sásdi András: Nem vagyok jós, és általában sem igaz, hogy ilyen szélsőségesek a folyamatok. Az azonban igaz, hogy ha egy piacról, ahol korábban fontos szereplő voltál, valamilyen oknál fogva kiszorulsz, nem leszel tényező, utána semmi garancia arra, hogy ugyanarra a szintre visszajutsz.

Cs. Bereczki Attila

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Röplabda bronzcsata: idegenben egyenlített a Debrecen
Röplabda bronzcsata: idegenben egyenlített a Debrecen
Az Extraligában szereplő DEAC három szettben győzött.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
A cirkuszművészet esszenciáját láthatják Debrecenben
A cirkuszművészet esszenciáját láthatják Debrecenben
A Magyar Nemzeti Cirkusz világsztárokkal mutatja be jubileumi műsorát.