Debreceni 21-es: Koroknai Imre. Közlekedés, Fidesz, foci, motorozás, eszem-iszom

Debreceniek, akik nagy utat jártak be, mire ide- és odaértek, ahol most vannak. Sorozatunkban a helyi közélet megkerülhetetlen alakjait mutatjuk be olyan címszavakban, amit maguk választanak. Mi csak kérdezünk. Huszonegyet. Ezúttal Koroknai Imrétől, a legnagyobb debreceni autósiskola tulajdonos-ügyvezetőjétől, balmazújvárosi alpolgármestertől, a keleti régió legnagyobb motoros találkozójának szervezőjétől.

1. Életvitelszerű balmazújvárosiként a debreceni gazdasági élet nagyon fontos szereplője. Milyen ihlettől vezérelve építette fel a cívisváros legelismertebb, legnagyobb presztízsű autósiskoláját, a Koroknait?
Koroknai Imre: Érdekes a történet. Az ihletet Ausztriában kaptam. 1986-ban jutottam ki először Nyugat-Európába, amikor a baráti társasággal, feleségestül megálltunk Grazban. Sétálgattunk a belvárosban, ahol láttam kiírva, hogy Fahrschule, azaz autósiskola. Én akkor kezdő oktató voltam Balmazújvárosban, nyilván megálltam, hogy megnézzem a kirakatot. A hatalmas ablakon tisztán be lehetett látni. Kényelmes asztalok, székek, az akkori kornak megfelelő dia- és írásvetítők, makettek, tablók – beleszerettem a látványba. Álmodozva eldöntöttem, hogy egyszer nekem lesz egy ilyen autósiskolám! Nem sikerült azonnal, de sok-sok nehézség árán, azt hiszem, megvalósítottam. Mert mindig a grazi kép motivált, igyekeztem, hogy mindig egy kicsit jobb legyen.

2. Térjünk vissza egy gondolat erejéig a gyökerekhez! Feltételezem, abból lesz autósiskola-vezető, aki gyerekkorában nem kockázott vagy műanyag kínai pisztollyal lövöldözött cowboykalapban, hanem matchboxokat tologatott napestig. Ráhibáztam?
Koroknai Imre: Valóban autós család sarja vagyok, autószerelőnek tanultam, édesapám is autószerelő volt, aki sokat mesélt arról, hogy a katonaságnál oktatással is foglalkozott, tehát az autózás átjárta a fiatalkoromat, mégis egy totális véletlen folytán lettem oktató 1985-ben. Autószerelőként dolgoztam, amikor a feleségem egyik ismerősétől hallottam, hogy éppen oktatókat keresnek Balmazújvároson. Próbára tettem magam, és nem szégyellem elmondani, hogy az első oktatói felvételi vizsgán csúfosan leszerepeltem, mert azt hittem, hogy aki autószerelő és padlóig tudja nyomni a gázt, az mindent tud ebben a szakmában, de kiderült, hogy nem. Szerencsére kaptam még egy esélyt a néhai Pintér György mesteroktatótól, egy hét alatt megtanultam, sőt bemagoltam a KRESZ-t az első betűtől az utolsóig. Ezután felvettek.

3. Mit oktató? Főoktató! Manapság már ugye így nevezik?
Koroknai Imre: Én az Imrét szeretem a legjobban, de tény, hogy elvégeztem azóta mindent, amit lehet ebben a szakmában. Közlekedési- és műszaki ismereti, gyakorlati szakoktatói, elméleti- és járművezetői vizsgabiztosi és iskolavezetői képesítéseim vannak. Nagyon sokat tanultam vezetéselmélet, módszertant, pedagógiát. Ezt a tudást igyekszem nemcsak hasznosítani, hanem átadni is, elvégre erre épül a Koroknai Autósiskola.

4. Akár le is tehetné a lantot, akarom mondani a kormányt, hiszen elérte a csúcsot, mindent tud…
Koroknai Imre: Éljek azzal a közhellyel, hogy az ember holtáig tanul? Én a mai napig részt veszek minden vezetéstechnikai tréningen – amikor lehetőségem van –, mert soha nem mondanám azt, hogy mindent tudok. Annyit nyugodtan kijelenthetek, hogy a közlekedés témájában az átlagembernél többet tudok, de korántsem mindent. Akár a fiatal kollégáktól is sokat tanulok, mert mindenre nyitott vagyok, például az e-learningre, amivel nem feltétel nélkül értek egyet, de haladni kell a korral. Én márpedig próbálok haladni, mert ebbe mi, a Koroknai Autósiskola beleálltunk a legelején, és az idő minket igazolt.

5. Jó, hogy felhozta! E-leraninggel a KRESZ-t még csak-csak meg lehet tanulni, de mielőtt a „delikvens” autóba ül, nem gondolja, hogy kéne neki egy karizmatikus oktató, egy pedagógus, aki szóban is elmagyaráz mindent?
Koroknai Imre: Nagyon sokan megkérdezik ezt tőlem manapság, és az a válaszom, hogy én is konzervatívabb módon képzelem el a képzést, annak vagyok a híve. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a hagyományos oktatás egy mai fiatal számára kötött és unalmas. Ma már a tanulóink több mint a fele e-learningre jelentkezik, noha a kollégáim elmondják, hogy az első jogosítvány megszerzéséhez még nem javasoljuk ezt. Az elektronikus tananyag egyébként kiváló, remekül felépített, a fiatalok ráadásul ugyanolyan arányban vizsgáznak le, mint a tantermiek. Mégis úgy gondolom, hogy a tantermi képzés után jobban rögzül, mélyebb nyomot hagy a tananyag, hiszen egy jó oktatónál adott a közvetlen kérdezés lehetősége, a szemléltetés.

6. A úrvezetők közül ma hányan mennének át a vizsgán? De őszintén!
Koroknai Imre: Akik az elmúlt két-három évben szereztek jogosítványt, azoknak adok 50 százalékot, vagy egy kicsit többet. Akik korábban, azoknak az esélyét jóval 50 százalék alatt látom.

7. Jó bizniszt választott. Kiapadhatatlan a forrás, hiszen ma mindenki jogosítványt akar, lehetőleg 17-18 éves korban. Áldott a Koroknai Autósiskola helyzete?
Koroknai Imre: A mi üzletünket nagymértékben befolyásolja a mindenkori gazdasági helyzet. A 2008-tól kezdődő gazdasági válság például erőteljesen rányomta a bélyegét erre a szakmára. A szülő akkor azt mondta a 17 éves gyerekének, hogy bocsánat, de most nem tudjuk finanszírozni a jogosítványodat. Ekkor nagyon sok iskola szűnt meg, vagy került komoly bajba, sokan már az önköltséges ár alá is lementek, csak hogy tanulót szerezzenek. Bizony nehéz volt ekkor talpon maradni, és akiknek sikerült, azok közül többen megerősödtek. Most azonban ott tartunk, hogy nem az autósiskolák vadásznak a fiatalokra, hanem fordítva. A szakma jelentős oktatóhiánnyal küzd. Ebben az is közrejátszik, hogy nemcsak Magyarország, hanem egész Európa óriási sofőrhiányban szenved, de tudomásom szerint még Amerika is, azaz minden fogyasztói társadalom. Nem véletlenül támogatja a magyar állam a jogosítványszerzést. A gazdaságot ma megakasztaná, ha egy kőművesnek vonattal kéne elmennie a szomszéd faluba házat vakolni, hogy csak egy rendkívül egyszerű példát hozzak fel.

8. Beszéljünk a közlekedéskultúráról, hiszen tudjuk, ennek az élharcosa. Mit kell tenni ahhoz, hogy Debrecenben, négysávos úton, hétvégén, amikor a lámpákat kikapcsolják, ne legyen egy túlélőshow gyalogosan átkelni a zebrán?
Koroknai Imre: A képzésben komoly követelményeket támasztunk a tanulók felé, aminek előbb-utóbb meg is felelnek, és a vizsgabiztos sem néz el hibát. Azt azonban nem tudom, hogy a jogosítvány megszerzése után egyesek itthon miért szállnak el maguktól, miközben Nyugat-Európában a gyalogos szent és sérthetetlen. Ami itt zajlik a közlekedésben, az bizonyára súlyos társadalmi problémákra vezethető vissza. Nemcsak a Koroknai Autósiskola, hanem mindegyik autósiskola kulturált közlekedésre nevel, de hogy a vizsga után mi szabadul el, az nem hiszem, hogy a mi felelősségünk, de engem is zavar, higgye el mindenki!

9. Itt a tavasz, kirajzottak a motorosok, tisztelet a kivételnek, de húzzák egyik lámpától a másikig, fülsiketítően. Ehhez motorosként mit szól?
Koroknai Imre: Az általam rendezett balmazújvárosi motorkerékpáros találkozónak is pontosan az a fő célja, hogy minden motorosban tudatosítsuk, ezeket az értelmetlen, más közlekedő partnereket dühítő és saját magára is veszélyes „látványelemeket” hanyagolják, mert a magamutogatástól nem lesz senki jó motoros, ez az életfilozófia nem erről szól. Mi Balmazújvároson minden évben a közlekedésbiztonságra hívjuk fel a figyelmet. Ennek megfelelően előadásokat tartunk, profi motorosokat, motorversenyzőket, motoros instruktorokat és motorosrendőröket hívunk meg, hogy bemutassák, hogyan kell lassan vagy gyorsan kanyarodni, vészfékezést végrehajtani, akadályt hirtelen kikerülni, stb, és aki hétköznapi motorosként eljön, szembesül azzal, hogy az ő tudása fabatkát sem ér, tehát csak lassan a testtel!

10. Ajánljuk még a debreceni száguldozók figyelmébe a legnagyobb kelet-magyarországi motorosfesztet! 
Koroknai Imre: A balmazújvárosi nem klasszikus motorosfesztivál, annál egy kicsit több. Biztonságtechnikai előadásokon vehetnek részt a motoros vendégek, a kulturált motorozás szemléletét próbáljuk megértetni vagy átadni, és még a szabadprogramok is motorozásból állnak, tehát nem a sörözés a lényeg. Még délután is motorra ülünk, estig húzzuk a gázt, csoportosan, miközben a résztvevők tanulhatnak közlekedési szakemberektől, rendőröktől, mentőktől. Majd este jöhet csak a sör és a rock and roll! Legközelebb idén június 14-15-én! Minden motorost és nem motorost várunk szeretettel. Pénteken a Lord, szombaton pedig az Ossian játszik a színpadon, főműsoridőben, de egész nap szól a zene, bent pedig a közlekedésbiztonságról szóló előadásokból okulhat minden járművel közlekedő.

11. Nem ússza meg a kérdést, a debreceni közlekedés átszervezéséről kell elmondania a véleményét mint a témában leginkább autentikus interjúalany.
Koroknai Imre: Megmondom őszintén, hogy nekem még mindig szokatlan. Nemcsak az egyirányúsítás, hanem az a nagy forgalom, ami Debrecenben van az utóbbi években. Olykor kezdem elhinni, hogy többször állunk dugóban, mint a budapestiek. A reggeli órákban, illetve délután négy és este hét között nemhogy oktatni, de még közlekedni sem tudunk a városban. Semmi értelme annak, hogy a tanulóval állsz a dugóban, mi ugyanis nem arra szerződünk vele.

12. No de mit szól a belvárosi egyirányúsításhoz?
Koroknai Imre: A menetidő A-ból B-be nem biztos, hogy lerövidült, de várjuk ki a végét! Még mindig zajlik a város úthálózatának, illetve közlekedésének megújítása, a forgalmi rend átszervezése, nem ismerek minden távlati koncepciót. Bízom benne, hogy akik ezt a kemény átszervezést felvállalták, folyamatosan figyelnek, és képesek lesznek majd alakítani, formálni a korábbi elképzelésüket, ha a helyzet úgy kívánja. Ugyanakkor tudomásul kell vennie minden autósnak Debrecenben, hogy soha nem látott autómennyiség zúdul manapság az utakra, és készülni kell lélekben is arra, ennél még csak több lesz, ami más szempontból örömteli, hiszen a nap mint nap betelepülő multinacionális, munkahelyeket teremtő cégek hozadéka.

13. Hajrá, Balmazújváros! Azt csiripelik a madarak, hogy polgámesterjelölt lesz, azaz mellékállásban politikus, ha még valaki nem tudná…
Koroknai Imre: Balmazújvároson én lokálpatriótaként élem meg a közéleti szerepvállalásomat, nem pártpolitikusként, bár kétségtelen, hogy egy politikai közösséghez is tartozom évtizedek óta, ez pedig a helyi Fidesz, de ne értsék félre, nem akarom túljátszani magam, én várospolitikus vagyok, mindig is ennek szellemélben végeztem a közösségi munkámat. Huszonakárhány éve van funkcióm az önkormányzat különböző bizottságaiban, 17 éve vagyok képviselő, 13 éve pedig alpolgármester. A helyi Fidesz majd május végén, esetleg június elején dönt hivatalosan a polgármesterjelölt személyéről.

14. Balmazújvárosi Fidesz? Ne vegye zokon, de tavaly megkapta tőlünk a politikai citromdíjat. Manapság ugyanis fideszesként választást bukni vérciki. Hol volt Ön az időközi választáson, mint köztiszteletben álló balmazújvárosi?
Koroknai Imre: Annyi történt, hogy a Fidesz választókerületi elnöke egy másik embert is jelölt, én pedig a belső szavazáson kikaptam tőle 13-11-re, így nem én lettem a polgármesterjelöltje a Fidesznek.

15. Játsszunk a gondolattal, ősszel ha polgármesterré választják, egy fenékkel hogyan ül meg két lovat?
Koroknai Imre: Amennyiben a balmazújvárosi polgárok bizalmat szavaznak nekem, úgy másnap lemondok a Koroknai Autósiskolánál betöltött vezetői állásomról, és átadom a fiamnak, mégpedig nyugodt szívvel és lelkiismerettel, mert szent meggyőződésem, hogy Árpád méltó utódom lesz. Nemcsak a cégvezetésben szerzett már gyakorlatot, hanem az oktatásban is, a kismotortól az autóbuszig minden jogosítványt megszerzett, közlekedésmérnöki végzettsége van, gyakorolja is a szakmát, mint mindenki a cégnél, ügyes és talpraesett fiú, akinek természetesen egy ideig elkel majd az atyai segítség, amit megadok, de a Koroknai Autósiskolával járó minden felelősség az övé lesz. Tudom, hogy nem kis terhet teszek a vállára, de a polgármesterség egész embert kíván, én csak arra fogok koncentrálni, ha a balmazújvárosiak is úgy akarják.

16. Focizzunk! Sír még a lelke, amiért tavaly a Balmazújváros kiesett az NB I-ből?
Koroknai Imre: Inkább amiatt sír, hogy most az NB II-ben is nehéz a helyzet. Nem szabad elengedni a balmazújvárosi futball kezét, hiszen több száz gyerek, fiatal focizik az utánpótlásban, és a labdarúgás révén jutott el oda a város, hogy most már nem röhögnek rajtunk, mint annak idején a Barátok közt által, amikor Magdi anyus azt vágta az ura fejéhez, hogy „Engem nászútra is csak Balmazújvárosba vittél!” Ma már tudják az emberek, hogy Újváros jó hely, jó szállodával, termálfürdővel, futballal, gazdag kulturális és közösségi programokkal, de ami a legfontosabb, szerethető, jó emberekkel.

17. Lazuljunk! Hogy vagy hol ereszti ki a gőzt? 
Koroknai Imre: Két komolyabb hobbim van, az egyik a motorozás, a másik a síelés, de mindkettővel az a nagy problémám, hogy sokat kell öltözködni, amit utálok. Egyébként a meccsre járás a kedvenc időtöltésem. Nemcsak a Balmazújváros, hanem a DVSC mérkőzéseire is járok. Amikor a Loki az európai kupaporondon szerepelt, idegenbe is elmentem, és adja a jó Isten, hogy ismét kijusson a nemzetközi porondra, megint megyek, bárhol is játszik!

18. Egy nehéz nap után otthon mit vesz ki a bárszekrényből. Sör, bor vagy pálinka?
Koroknai Imre: Otthon nem iszom, mert én társasági ivó vagyok. Ha a kollégákkal vagy a baráti társasággal elmegyünk, akkor sört, és nem restellem, nem egyet, nem is kettőt…

19. Görögsaláta vagy csülökpörkölt?
Koroknai Imre: A svédasztalos lakomáknak vagyok a híve, megvárom, amíg mindenki szed, majd elkezdem az elejétől a végéig. Ebben benne van minden, főleg a hús, de a görögsaláta felejtős.

20. Bőrruhás motorosként ugyan mit hallgathatna? Feltételezem, hogy nem Madonnát vagy Michael Jacksont.
Koroknai Imre: A magyar rockzene rajongója vagyok, legyen az régi vagy új, Ossian és Pokolgép, mindegy, de a populárisabb zenét is meghallgatom, még ha az nem is megy annyira a motorozáshoz.

21. A lelki szemei előtt mit lát, milyenek leszünk tíz év múlva az úton, az utcán?
Koroknai Imre: Jobbak, mint most, ezt szentül hiszem. Tíz év alatt rengeteget változik a világ, ráadásul Debrecenben olyan gazdasági fejlődés indult meg, ami kihat majd az egész régió életére. Én abszolút bizakodással tekintek a jövőbe.

Cs. Bereczki Attila