Hogy mikor költözik Debrecenbe a Magyar Természettudományi Múzeum?
Bár egy 2018. végi kormányhatározat idén március 15-ig adott időt négy miniszternek arra, hogy elkészüljenek a Magyar Természettudományi Múzeum, illetve az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vidéki elhelyezésének koncepciójával, előbbi esetében március végén még mindig csak vizsgálódott a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi).
A Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe költözése reális lehetőség, de tényként csak akkor lehet róla beszélni, ha a megvalósítás feltételrendszere találkozik a kormányállásponttal és a miniszterelnök is rábólint. Úgy volt, hogy tavasszal megszülethet az erről szóló kormánydöntés, de egyre valószínűbb a csúszás.
Így nem mehet tovább
A Cívishír szerette volna megtudni az Emmitől, hogy mikorra várható a szakmai anyag elkészülése és általánosságban milyen fontos kérdéseket érinthet majd a Magyar Természettudományi Múzeum elhelyezéséről szóló kormányelőterjesztés. Szintén szerettünk volna többet megtudni a debreceni költözés elleni és melletti érvekről.
Nos, a válaszok alapján úgy tűnik, hogy mind a minisztériumnak, mind az előkészítésbe bevont többi tárcavezetőnek (a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter is felelős) hosszabb egyeztetésre lesz még szüksége. Az előkészítésbe egyébként az érintett önkormányzatok vezetői is bevonhatók.
Kérdéseinkre az Emmi sajtóosztálya arról tájékozatott, hogy a „Magyar Természettudományi Múzeum költözéséről nincs döntés, arra kapott felhatalmazást a tárca, hogy hatástanulmányt készítsen a lehetőségekről és az esetleges megvalósítás feltételrendszeréről”.
– Mindez folyamatban van. A múzeum egységes és végleges elhelyezésére irányuló vizsgálat évek óta zajlik az intézmény részvételével, számos alternatíva került megvitatásra az elmúlt években. A múzeum két évszázada vár önálló épületre, egységes, közös és végleges elhelyezésre, mivel jelenleg Budapest három pontján működik, szétszabdalt szakmai működési és üzemeltetési funkciókkal, elszakítva a látogatókat a múzeumi szakmai munkától és a gyűjtemények nagy részétől. A múzeum által előkészített szakmai megújulási koncepció ilyen helyzetben nem valósítható meg – írták.
Árulkodó intézkedés?
A Magyar Természettudományi Múzeum látógatószáma a tagintézményeket is beleszámítva 206 ezres volt, ami nem mondható acélosnak, ráadásul 2015 óta csökken. Ennek egyik okaként Korsós Zoltán főigazgató az anyagi források szűkösségét, másrészt a közeli Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztését említette, az utóbbinál tervezett építkezések az ő lehetőségeiket is behatárolják.
Forrásaink szerint a készülő szakmai koncepciónak egyebek mellett arra is világos iránymutatást kell adnia, hogy
az intézménynek a jövőben a tudományos kutatómunka profilját vagy inkább az élményszerű kiállítóhelyként való megjelenését kellene előtérbe helyeznie.
Ez ugyanis hatással lehet az elhelyezésre. Ha az elvi döntés a tavalyi kormányhatározat révén meg is született a költözésről, azért abban mindenki biztos lehet, hogy a főváros nem szívesen enged el egy ilyen speciális múzeumot.
Az minden esetre figyelemre méltó, hogy a debreceni önkormányzat március végi ülésén polgármesteri előterjesztésre változtatási tilalmat rendelt el egy, a múzeumi negyed melletti belvárosi tömbre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a területen 3 évig semmiféle építési tevékenység nem folytatható a bontást is beleértve.
Ratalics László