Ésszel kéne enni, de nem azt tesszük

Nem elég hatékonyak a címkék és az adóemelés, új stratégiára van szükség ahhoz, hogy sokkal kevesebb egészségre ártalmas élelmiszert fogyasszanak a magyarok – az új lehetőségek megvitatására rendezett szakmai konferenciát a Debreceni Egyetem.

Annak ellenére, hogy a vásárlók számára szinte korlátlan információhalmaz áll rendelkezésre az egészséges életmóddal kapcsolatban, a helytelen táplálkozás következtében kialakuló krónikus betegségek soha nem látott mértéket öltenek. Az Európai Unióban a férfiak 70, a nők 60 százaléka túlsúlyos, egyötödük pedig elhízott. Kutatások bizonyítják, hogy a civilizációs, azaz főként a daganatos és a kardiovaszkuláris betegségek 40 százaléka szorsan összefügg a helytelen táplálkozással. 

Ha naponta 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanának az emberek, akkor évente 2,7 millió életet menthetnénk meg a világon

– hangsúlyozta Bánáti Diána, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének professzora a XIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencián.

Mi lenne hatékony?

A szerdai tanácskozást azzal a céllal szervezte meg az intézmény Gazdaságtudományi Karának (DE GTK) Marketing és Kereskedelmi Intézete, hogy egy asztalhoz ültesse az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással és a gasztronómiával foglalkozó szakembereket egy új stratégia kidolgozására a hatékonyabb egészségnevelés érdekében. 

Az étkezési szokások megváltoztatására alapvetően két stratégia áll rendelkezésünkre. A hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák közé sorolható a szemléletformálás (edukáció), a gazdasági ösztönzők vagy tiltások, a címkézés és jelölések. Viszont számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek használata alacsony hatékonyságú, vagyis alkalmazásukkal eddig csak kis mértékben sikerült javítani a lakosság egészségi állapotát

– emelte ki a tanácskozást megnyitó előadásában Szakály Zoltán, a DE GTK dékánhelyettese.

Kisebb tányér kell!

Hozzátette: paradigmaváltásra van szükség, olyan újszerű viselkedésváltoztatási megoldásokat kell alkalmazni, mint a tudatosságra építő, önszabályozó stratégiák.

Egyszerű példa erre a kisebb tányér használata. Ugyanakkor a magyarok 40 százaléka passzív fogyasztó, akik nem akarnak változtatni étkezési szokásaikon, ezeket a kevésbé egészségtudatos érzelmi vagy impulzusevőket elsősorban az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai befolyásolják, ezért rájuk inkább az érzékelésen és az észlelésen keresztül tudunk hatni. Az úgynevezett nudge marketing például tudattalanul arra ösztökélheti a vásárlót, hogy az egészséges élelmiszereket válassza. Ilyen egyszerű módszer lehet például, ha az üzletekben a zöldégeket szemmagasságba helyezik

– részletezte Szakály Zoltán.