Az uniós lóvé nélkül Debrecennek csak három koszlott tehénre telne?
Huszonkét igen és 6 nem szavazat mellett elfogadta az önkormányzat közgyűlése február 21-én Debrecen 2019-es – rekordösszegű – költségvetését.
Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester az előterjesztés vitára bocsátása során kijelentette, a 174,8 milliárd forintos főösszegű büdzsé abszolút rekord, más vidéki városokkal való összevetésben is kimagasló, ugyanakkor a költségek tartása feszes gazdálkodást kíván, hiszen „minden forint célhoz rendelt”. A főösszeg annak tudatában is hatalmas összegű, hogy csak a BMW által megcélzott északnyugati gazdasági övezetben szükséges beruházások összege meghaladja a 35 milliárd forintot.
A politikus kiemelte, Debrecen az idei évben ilyen számok mellett sem szorul hitelfelvételre, ami óriási előrelépés, hiszen azt jelenti, a város képes a saját finanszírozására. – Mindez az elmúlt évek gazdaságpolitikai erőfeszítéseinek az eredménye. Ugyanakkor például az építőipari árak 20-40 százalékos emelkedése miatt sok közbeszerzési eljárást inkább többször kiírtunk, ha az ajánlatok meghaladták a büdzsében kalkulált költségeket – mondta Papp László.
A polgármester fontosnak tartja, hogy ebben az évben 23 százalékkal képesek növelni a városüzemeltetési kiadásokat (2,6 helyett 3,2 milliárd forint) és a zöldterületi költések esetében is hasonlóan járhatnak el (arra 1,6 milliárdot fordíthatnak). Megemlítette továbbá a kertségi fejlesztések 17 százalékos növekedését olyan évtizedes problémák orvosolásával, mint az áprilisban remélhetően már a kivitelezés szintjén folytatódó nagycsere-halápi ivóvízprogram.
– Az igényeket a lehetőségekhez mérten igyekeztünk kielégíteni. Úgy érzem, a 2019-es a növekedés és a városépítés költségvetése – fogalmazott.
Gondola egyszerre simogatott és harapott
Balázs Ákos frakcióvezető (Fidesz–KDNP) első hozzászólóként hangsúlyozta, párttársaival készek „mindent megadni” a büdzsé támogatása érdekében. Majd hosszabban sorolta az idei évre tervezett fejlesztéseket.
Madarasi István (MSZP) növelné a kertségi, a városüzemeltetési és a zöldfeladatokra fordítandó forrásokat és nem vonná kétségbe a helyi ellenzék azon szándékát, hogy a debreceniek érdekében politizálnak.
Ágoston Tibor (független) „látja, hogy a jó irányba haladnak” a dolgok, „de nem szédítik meg a számok”. – Folyamatosan lesznek bajok, meg kell oldani, ezért vagyunk képviselők. Az elmúlt években azzal a felelőséggel tettük a dolgunkat, hogy a város biztonságos anyagi körülmények között működhessen – mondta.
Szabó Gyula (Fidesz–KDNP) arról szólt, hogy csak az ő körzetében, az Epreskertben és Szepesen 1 milliárd forintnyi beruházás vaslósult meg főként útépítések formájában.
Gondola Zsolt (Civil Fórum) szerint a költségvetéseket mindig az minősíti, hogy mi valósult meg az elképzelésekből. – E tekintetben dicséret jár a városvezetésnek, megvan a távlat, sok adóbevétellel számolhatunk a jövőben – közölte, hogy aztán a kritika hangján folytatva megfedje Papp Lászlóékat a belvároson kívüli szemetességért, az utak rossz állapota, vagy a parkolás drágasága miatt. Szerinte hiába ismételgetik azt, hogy a város jól teljesít, ha a lakók az utóbbi szempontok alapján szűrik le a tanulságokat.
Herpergel Róbert (Jobbik) a közös munka fontosságát említette. – Az ellenzéki képviselők keze is benne van a 2019-es költségvetésben. A Jobbik konstruktív a közgyűlési munkában, de nem vagyunk bólogatójánosok, ha kritikánk van, megosztjuk – szólt hozzá.
[Beillesztett cikk: Debrecen bankot robbantott]
– Ha a büdzséből kivonnánk azt a pénzt, amit a kormánypropaganda által támadott Európai Uniótól kapunk, Debrecennek nemhogy rekordösszegű költségvetése nem lenne, hanem három koszlott tehenet hajtanánk a Piac utcán – emelte fel a hangját Varga Zoltán, aki szerint sok debreceni, főleg a periférián, egyáltalán nem részesül a gazdasági fejlődés nyújtotta javakból. S akiken a város nem segít, azok számára a költségvetés rekordjai csak puszta számok maradnak.
Papp László reagálásában hangsúlyozta EU-pártiságát, de álságosnak nevezte azokat az ellenzéki véleményeket, melyek szerint az ország csak dőzsöl az unió pénzén (miközben egyes vám- és adóbevételeket Brüsszelnek fizetünk, érvelt). Hozzátette: a város költségvetésében a hazai források összege meghaladja az uniósokat, a „tehenes” kijelentést pedig populizmusnak minősítette.
– Mindig lesznek, akik nem érzik a fejlődést a saját bőrükön. Egyetlen költségvetési évben nem is lehetséges az összes problémát megoldani, de a cél az, hogy mindenkihez eljussunk – folytatta.
RaL