Hirdetés

Románok ünnepe: magyar ember erre nem koccint!

2018.12.01. 09:59

Románok ünnepe: magyar ember erre nem koccint!
Románia minden városában egy főútnak az

Románia nagyobbat szakított ki a Magyar Királyságból, mint a jelenlegi Magyarország. Szerencse, hogy Debrecen megúszta!

Hirdetés

Hirdetés

1918. december 1-én a gyulafehérvári népgyűlés kimondta Erdélynek a Román Királysághoz való csatlakozását. A románok által „nagy egyesülésnek” nevezett esemény a legfontosabb nemzeti ünnep a Ceausescu-rendszer bukása óta.

A diktatúrában azért nem ünnepelhették december elsejét a románok, mert a Ceausescu-féle történetírás (kontinuitás elmélet) szerint a románok őshonosok a Kárpát-medencében, a dákok és a rómaiak leszármazottai, tehát eleve megilleti őket az egész terület. Az elfogadottabb elmélet szerint azonban a román nép kialakulása a 8. században kezdődött a Balkánon, később onnan vándoroltak északra. Erdélyben a 13. században tettek róluk először említést.

Előzetes becslések szerint elérheti, de akár meghaladhatja a százezret is azoknak a száma akik az egykori nagygyűlés helyszínén, Gyulafehérváron szeretnék megünnepelni Erdély Romániával történő egyesülését kimondó nyilatkozat százéves évfordulóját - írja a kronika.ro.

A magyar királyságban, az erdélyi fejedelemségben, később a Monarchiában javarészt földművelésből élő románok a 18. században ébredtek öntudatra, amikor  lélekszámuk már meghaladta a gazdasági, kulturális, politikai hatalmat gyakorló magyarokét Erdélyben, és elsősorban ez volt Magyarország veszte, nem konkrétan a gyulafehérvári nemzetgyűlés, illetve Trianon.

Gyulafehérvár, 1918. december 1.
 

A Gyulafehérváron kinyilvánított egyesülés úgy nyert értelmet nemzetközileg, hogy Trianonban megerősítették, ami ezért történhetett meg, mert a központi hatalmak – köztük az Osztrák-Magyar Monarchia – elveszítették az antanttal szemben az első világháborút. Románia pedig a győztesek oldalán állt...

Románia a legnagyobb területet szakította ki a Magyar Királyságból, nagyobbat 13 ezer négyzetkilométerrel, mint a jelenlegi Magyarország. Erdélyen túl Partiumot és Bánátot is vitték, utóbbin összekaptak a szerbekkel, ezért megosztották. A magyarabbik fele ma is Szerbia része.

Másfél millió magyar került román fennhatóság alá, és bár jogaikra ígéretet tett a gyulafehérvári nyilatkozat, azokat teljes körűen máig nem kapták meg.

A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án Észak-Erdélyt – Székelyfölddel együtt – Magyarországnak visszajuttatta, de a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések ezt a döntést is semmisnek nyilvánították 1947-ben. 

BeA

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.