Nincs magyar karácsony szaloncukor nélkül
A szaloncukor nélkül elképzelhetetlen a magyar karácsony. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a 18-59 éves lakosság 86 százaléka tervezett idén szaloncukrot vásárolni. Biztos vásárlónak 57 százalék tekinthető, körükben a nők, az alapfokú végzettségűek, valamint a falusiak vannak valamelyest felülreprezentálva.
Bár a szaloncukor hivatalosan nem hungarikum, de készítésével magyar cukrászok kezdtek foglalkozni az 1800-as évek első harmadában, és azóta is kizárólag a magyarok készítik.
Igaz, a fondantcukor, minden szaloncukor őse, Franciaországból származik. Ha szaloncukorról van szó, akkor egyértelműen a zselés a kedvenc, a vásárlók közel kétharmada ilyen ízesítést szeretne vásárolni. A képzeletbeli dobogóra még a kókuszos és a karamellás ízvariánsok kerültek fel. A gyümölcsös és cukros ízvilág kevésbé népszerű.
– Bár csökken a vásárolt szaloncukrok mennyisége, cserébe a minőség tekintetében megfigyelhető egy átalakulás – fejtette ki Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a Magyar Mezőgazdaságnak adott interjújában.
A vásárlók többsége 2 ezer forint körüli összeget szán az édességre, de harmaduk akár 4 ezer forintig is elmehet.
Szaloncukorból nem szokás „bespájzolni” a háztartásokban. A vevők elsőként az ízesítésről döntenek, majd a második legfontosabb szempont az ár. Mivel az ár fontos, a vásárlók fele karácsony után is körülnéz, és hazavisz a már akciós szaloncukorból is.
A Szövetség becslése szerint 3 500 tonna az éves szaloncukor-forgalom mennyisége, értéke pedig meghaladja 6 milliárd forintot. Az új ízek mindig népszerűek, de a zselés szaloncukor annyira közkedvelt, hogy kiteszi az eladások felét.