Két évig hallgatott, most megszólal Debrecenben
A debreceni Kistemplom orgonáját 2016-ban kezdték el felújítani. Az Európa-szerte egyedülálló hangszer december 25-én, karácsony első napján fog először újra megszólalni a több évtizedes hallgatás után a tíz órás istentisztelet keretében, ahol Fekete Károly püspök hirdeti az igét.
A Kistemplomi orgonát 1862 és 1881 között építette Kiszel István, a Debrecenben született nagyváradi orgonaépítő, aki e hangszer építése miatt egész műhelyével városunkba költözött. Az orgona nagyméretű hangszernek számít: három manuálos, 47 (+4) regiszteres, mechanikus csúszkaláda rendszerű. Az első és a harmadik manuál Barker emelővel – billentést könnyítő szerkezettel – van ellátva.
Az orgona a templom keleti végében, az eredeti főbejáratot eltakarva helyezkedik el. Szekrénye klasszicista stílusú, monumentális megjelenése uralja a templom belső terét.
A Kistemplom orgonája sajátos történettel rendelkezik, amelyben jelen van Debrecen városának és református egyházának alkotó szándéka. A hangszer önmagában is rendkívüli, a restaurálást végző Aeris Orgona Kft. így fogalmaz tervében: „a hangszer egyediségét az a tény is alátámasztja, hogy a magyarországi történelmi orgonaépítészetre elsősorban a dél-német orgonaépítészeti tradíció volt nagy hatással. Ezzel szemben Kiszel egy egész más vonalat, a francia építészeti stílust, hangképet követi, mely a Kistemplom hangszerén különösen jól megmutatkozik. Ettől válik ez az orgona a történelmi hangszerek között is kuriózummá… Debrecen olyan történelmi hangszere a Kistemplomé, amely nem egy ideológia hatására lett modernizálva, hanem az eredetileg megalkotott hangzásvilágot tükrözi, csonkítások, fölösleges toldások nélkül.”
A restaurálásra irányuló tervek több évtizedre nyúlnak vissza, a felújítást pedig 2016-ban kezdték el. Az orgonasíp örökbefogadási lehetőség, a parókiakoncertek, borestek, jótékonysági zeneestek és alkalmak mind-mind azt a célt szolgálták, hogy ezeket a munkálatokat fedezni tudják.
A néma orgona
„Az orgona építésének időszaka Debrecen város, az egyház és az egyházzene életében jelentős évek voltak. Rengeteg újdonság jelentkezett akkor, s kicsit ebbe a korba lépünk vissza, amikor ez az orgona újra megszólal, és olyan sajátosságokat mutat be mind hangszínében, mind technikájában, amelyek rendkívül egyedivé teszik ebben a régióban. Kiemelkedő jelentőségű hangszer- és ipartörténeti emlék. A gyülekezet életében pedig azért fontos, mert egy olyan zenei élet lehetőségét nyitja meg ez a hangszer, ami eddig nem volt” – mondta Szakács György gyülekezeti lelkipásztor.
Szakács György 2000-ben került a Kistemplomba mint kántor. Igen mély benyomást tett rá a néma orgona. Múltbeli emlék, foltos sípokkal, porosan, koszosan: évekig nézte, milyen hangja lehetett, milyen lehetett rajta játszani. Döbbenetes élmény volt számára, amikor a felújítási munkálatok során először tudta megszólaltatni. E két emlék között 18 esztendő telt el.
Fekete Károly püspök 1975 óta kutatja a tiszántúli orgonák történetét, köztük a kistemplomi orgonáét is, és azóta foglalkozik Kiszel István munkásságával, amelyről fontos tudni szerinte, hogy amikor Kiszel István 1868-ban sikerrel bővítette a Nagytemplom orgonáját, akkor a debreceni református egyház 1871-ben ösztöndíjjal küldte ki a mestert Franciaországba (Nancy) és Svájcba (Genf), hogy a párizsi Merklin-Schütze cég orgonáival és az azokban alkalmazott technikai újításokkal megismerkedjen. Hazajőve Kiszel a Kálvin genfi templomába készült orgona hangképe alapján készítette el a Kistemplom új hangszerét, és ezzel mesterművet alkotott. A Genf-Debrecen kapcsolat ipartörténeti értéke miatt részesítette jelentős anyagi támogatásban a restaurálás munkálatait a Reformáció Emlékbizottság.
Faragó Attila, az Aeris Kft. ügyvezetője elmondta, hogy ilyen stílusú orgona nincs Európában még egy.
Nagy kihívás számukra ez a munka, Faragó Attila kiemelte, hogy a cég életében ez az egyik legkomolyabb feladat. A restaurálását hosszú kutatás előzte meg, ami folyamatos, hiszen közben derülnek ki olyan fejlemények, amelyekre megoldást kell találni.
