Így feledtetné a kulturális fővárosi pofont Debrecen
Bár sokak előzetes várakozásával ellentétben Debrecen nem lesz Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban, a pályázás egyik hozadékaként a cívisváros végre átfogó kulturális stratégiát alkotott a 2030-ig terjedő időszakra. A december 20-i önkormányzati közgyűlés elé kerülő felülvizsgált stratégia messze nem azonos a kulturális fővárosi pályázat anyagával, de átfedések természetesen bőven akadnak a két dokumentum között.
[Beillesztett cikk: Debrecen veszített – a nyakasság győzni fog?]
A 150 oldalas irat a 9 fő cél között említi, hogy Debrecen a kultúra téren is váljon a Kelet-Magyarország mellett a Partiumot, Kárpátalját és a Felvidék keleti részét magába foglaló, 2,5-3 millió lakosú régió centrumává. Szintén célként fogalmazódik meg a kreatív ipar súlyának növelése, a kultúra decentralizálása (a közösségi művelődés lehetőségének megteremtése a peremkerületekben), a kultúra demokratizálása (a kulturális tevékenységekbe való bevonás új típusú módszereinek meghonosítása). Elvárás továbbá „nemzetközi szinten is láttatni Debrecen kulturális értékeit”, amit a stratégia szerint a leghatékonyabban és leggyorsabban fesztiválokkal lehet elérni, részben újak elindításával, részben a meglévők újragondolásával. A célok között szerepel a „fenntartható és szervesen fejlődő kulturális élet” is, aminek részeként stabilan a városi költségvetés 11 százalékát költenék erre a területre.
[Beillesztett cikk: Új fesztiválban gondolkodik Debrecen – VIDEÓ]
A dokumentum a 10 megjelölt kihívás (tudásalapú gazdaság, virtuális valóság, „internet-generációk”, az értékek relativizálódása stb.) mellett a debreceni intézményrendszert is elemzi a gyengeségek, az erősségek, a veszélyek és a lehetőségek szempontjából.
Gyengeségek: csak megyei és regionális hatókörű turisztikai vonzerő, a kulturális élet belterjessége, kevés kortárs kezdeményezés, gyenge marketingkommunikáció, kevés, alulfizetett és túlterhelt alkalmazott, hiányos a debreceni művészeti felsőoktatás, megfelelő infrastrukturális (tovább)fejlesztések hiánya, lassan növekvő látogatószám, kevés az alulról jövő, civil kezdeményezés stb.
Erősségek: dinamikusan fejlődő város és gazdaság, tapasztalt, nemzeti státusszal rendelkező, nagy presztízsű kulturális intézmények, képzett, sokoldalú, nagy teherbírású szakmai stáb, virágzó debreceni „koncertélet”, jelentős közgyűjtemények, színvonalas időszaki kiállítások stb.
Az analízis a lehetőségek közt veszi számba egyebek mellett a komolyzenét mint kulturális exportcikket, a vállalkozói szemlélet erősítését és a a városban tanuló és élő külföldi hallgatók, munkavállalók bekapcsolását a kulturális életbe. Veszélyforrásként számol viszont a szakemberek elvándorlásával, az elavuló kultúraszemlélettel, a fiatal közönség hiányával, a belváros vonzerejének csökkenésével (nagyerdei fejlesztések) és azzal is, hogy a biztos bevételt garantáló kommersz programok kiszorítják a magaskultúrát.
A dokumentum számos úgynevezett kulcsprojektet sorol fel, mind-mind egy-egy lépés a célokhoz vezető úton. Néhány ezek közül:
- Hangversenyközpont a Kodály Filharmónia részére (2023-ra, EU-s és önkormányzati forrásból)
- Kreatív Kulturális Fejlesztési Ügynökség (2019, önkormányzati)
- A Modem fejlesztése korszerű klimatizáló, párásító és biztonsági rendszerrel (2023-ra, állami és önkormányzati forrásból)
- A Déri Múzeum raktárkomplexumának megépítése 6000 négyzeméteren, látványraktárak, restaurátor-műhelyek, kutatószobák (EU-s, állami és önkormányzati forrásból)
- A belvárosi terek újragondolása a fiatalok visszacsábításának igényével (2023-ig ütemezetten, EU-s, állami és önkormányzati forrásból)
- Debreceni Hagyományok Háza, népművészeti módszertani központ (2030-ig, állami és önkormányzati forrásból)
- Debreceni Táncművészeti Központ a Latinovits Színházban (2030, EU-s, állami és önkormányzati forrásból)
- Lakás- és rezidensprogram (2023, EU-s, állami és önkormányzati forrásból)
- DVSC Sportmúzeum (2030, állami és önkormányzati forrásból)
- A Debreceni Virágkarnevál újragondolása, fejlesztése (2018, állami és önkormányzati forrásból)
- A DESZKA Fesztivál hazai és régiós jelenlétének növelése (2019, állami és önkormányzati forrásból)
- Gyermekvilág fesztivál a családokért, a gyermekekért a Vojtina Bábszínház kezdeményezésében (2020, állami és önkormányzati forrásból)
- A tócóskerti hőközpontok kulturális célú újrahasznosítása (2023, önkormányzati forrásból)
- Óriásplakátok negyedévente megújuló tematikával (2019, önkormányzati forrásból)
- Debreceni utcafesztivál, street art, street music, street food, performanszok, akciók, utcaszínház (2019, önkormányzati forrásból)
- Színházi zenés fesztivál opera, operett és musical rajongóknak (2020-ra, állami és önkormányzati forrásból)
RaL