Hirdetés

Klímaváltozás: riasztó értékeket mértek a debreceni kutatók

unideb.hu

2018.08.03. 17:06

Klímaváltozás: riasztó értékeket mértek a debreceni kutatók
A klímaváltozás folyamatosan drágítja az élelmiszer-előállítást (Fotó: unideb.hu)

Az évszázad legszárazabb nyaraira számíthatunk.

Hirdetés

Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást a Debreceni Egyetem kutatói. Az időjárási jelenségek szántóföldi növénytermesztésre, kertészeti kultúrákra gyakorolt hatásait kiadványban összegezték.

A klímaváltozás folyamatosan drágítja az élelmiszer-előállítást, mi éppen emiatt tűztük ki célul azt, hogy segítsük a gazdálkodókat az alacsonyabb költséggel járó gazdálkodásban. Ezért hoztuk létre tavaly - az országban elsőként - a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központját karunkon, ahol az időjárási változások talaj-, víz- és élelmiszergazdálkodásra gyakorolt hatásait vizsgálják és rendszerezik kutatóink

– mondta Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja az augusztus 3-ai könyvbemutatón.

Juhász Csaba, a központ igazgatója, Gálya Bernadett, a MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének tanársegédje, valamint Huzsvai László, a Gazdaságtudományi Kar Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszékének vezetője Debrecen 110 éves, napi megfigyeléseket tartalmazó időjárási adatsorát vizsgálta, korszerű többváltozós statisztikai módszereket alkalmazva.

A debreceni kutatók rámutattak, hogy a városi területeken 1,3 Celsius fokkal emelkedett a légkör átlaghőmérséklete a vizsgált időszakban, a szántóterületeken pedig 0,8 Celsius fokos emelkedést mértek,

mindkét érték riasztó a jövőre vonatkozóan.

A 110 év alatt 32-vel csökkent a fagyos napok száma, a legszárazabb nyarak pedig csaknem harmincévenként követik egymást (1935, 1962, 1992). Amennyiben ez a tendencia folytatódik, néhány éven belül számíthatunk az évszázad legszárazabb nyaraira.

A kutatók arra is kitértek, hogy a növények optimális vízellátását a lehullott csapadék már csak 60 százalékban tudja fedezni, és további, folyamatos csökkenés prognosztizálható.

A jelenségeket részletesen elemzik a debreceni szakemberek a Klímaváltozás hatása a szárazgazdálkodási rendszerekre című kiadványban, amihez a gazdálkodók is hozzájuthatnak a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központjában.

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.