Hirdetés

Kiránduljunk! Nincs ettől különb úri lak a Szamos mentén!

szabolcsihir.hu

2018.08.07. 09:18

Kiránduljunk! Nincs ettől különb úri lak a Szamos mentén!

Lenyűgöző látnivaló Cégénydányádon.

Hirdetés

Ki gondolta volna akár tíz évvel ezelőtt is, hogy egyszer majd látogatók adják egymásnak a kilincset a cégénydányádi Kölcsey-Kende kastélyban? A Kendék által a második világháború végéig lakott kastélyban korábban úttörőtábor, általános iskola, napközi működött, 1958-tól nevelőotthon volt.

Amikor a Kende Zsigmond által megálmodott, 1833-ban épült, egykor szebb napokat látott, majd az ezredfordulóra meglehetősen lelakott, romos, országos védelem alatt álló épületet 2004-ben a Hortobágyi Nemzeti Park megvásárolta a megyei önkormányzattól, bizonyára voltak tervek és remények, de akkor a büdzséből csak állagmegóvásra – tetőfedésre, esővíz-elvezetésre – futotta. Pályázati lehetőség nem lévén, évekig üresen állt a kastély.

Aztán egy 560 millió forintos, európai uniós pályázati forrásnak köszönhetően a pincétől a padlásig sikerült felújítani a klasszicista stílusú Kölcsey-Kende kastélyt. A munkálatokat az örökségvédelmi hatóság irányította, régészeti műemléki szakemberek felügyelték. Az eredeti bútorokból már semmi nem maradt, mert elhordták, így korabeli berendezési tárgyak díszítik a kastélyt, hogy el tudja képzelni a látogató, milyen környezetbe érkezett a főúri kastélyba az egykori vendég. Cégénydányád felkerült hazánk turisztikai térképére.

A kétszintes, különleges kialakítású, többszárnyú kastélyt az egykori Szente-Mágócs nemzetségből származó, egymással rokon Kölcsey- és Kende-család tagja, Kende Zsigmond – aki 1916-ban bárói rangot kapott - építtette a Szamos partjára. Az akkor még 50 hektáros angolparkra néző homlokzatot Kölcsey Ferenc verssorai díszítik, amelyeket rokona kérésére írt a Himnusz költője. Az eredetitől a kastély annyiban tér el, hogy korábban csak egy lépcsősor vezetett hátra, a védett, 14 hektáros parkba, ma viszont egy szép teraszra nyílik a dupla üvegajtó.

A kastély négy termében kiállításokat rendeztek be. Az előtérből egy nemesi szalonba lépünk, a falon az úrilak egykori lakói láthatók. Innen nyílik a családtörténeti szoba, ahol az egyik sarokban a Himnusz költője üldögél – pontosabban annak műanyag mása. Szemközt egy nemesi és egy paraszti konyha berendezései láthatók.

Az interaktív kastélyban akár saját címert készíthetünk egy érintőképernyős installáció segítségével, de dédnagyanyáink kiegyezés korabeli receptkönyveibe is „belelapozhatunk”, akár el is küldhetjük a kiválasztott leírásokat ismerőseinknek.

A természetismereti szobában a védett területeket mutatják be, megismerjük a természetvédelmi őrök munkáját, egy sötétszobában pedig az erdők éjszakai életébe nyerünk bepillantást.

A környéken ritka madarak is fészkelnek: holló, csóka, erdei fülesbagoly, fekete harkály és négy fakopáncsfaj. A parkban óriás platán, tulipán-, liliom- és páfrányfa, vérbükk, vörös tölgy, szelídgesztenye, török mogyoró, virginiai borókafenyő, kaukázusi szárnyas dió, jázmin és fürtös bodza is látható. A fák alatt kora tavasszal virágzik az ország legnagyobb állományú téltemetője. A park büszkesége az a hatalmas platán, amely törzsének kerülete közel 7 méter. Öreg hölgynek hívják a helyiek, nevezték már az Év Fája pályázatra, a döntőig jutottak.

Ősidőktől lakott 

A település és környéke ősidők óta lakott hely. A mai Cégénydányád két szomszédos, a 19. században összeépült településből, Czégényből és Dányádból jött létre, hivatalosan 1912 óta ez a neve. Czégény monostorát 1181-ben említik először az oklevelek. A terület fő birtokosai a Kölcsey és a velük rokon Kende család voltak.

Cservenyák Katalin

Galéria

kastélyCégénydányád

Hirdetés

Szóljon hozzá!

Hirdetés

.