Az agy ritkán vizsgált területét kutatják Debrecenben
Az egyetemen országosan egyedülálló módszerrel vizsgálják az idegsejtek és a gliasejtek egymásra hatását – tudatta az unideb.
Az Alzheimer-kór kialakulásának megértésében is segíthet ez a kutatás.
A központi idegrendszer leggyakrabban kutatott, ezáltal a legjobban ismert sejtjei a neuronok, vagyis az idegsejtek. Az agyszövetben azonban olyan, neuronokat támogató idegrendszeri támasztósejtek, úgynevezett gliasejtek is vannak, amit eddig alig vizsgáltak a tudósok. A hiánypótló kutatás fókuszában az asztrociták állnak.
Pál Balázs, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének kutatója elmondta, hogy még nem tudják pontosan, milyen feladatuk van az asztrocitáknak, de sokkal nagyobb a jelentősségük, mint eddig gondolták. Lényeges kérdés, hogy miként vesznek részt a különböző neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer-, vagy a Parkinson-kór kialakulásában és a betegség lefolyásának felgyorsításában.
Az intézet szakemberei vizsgálják, hogyan kommunikálnak a neuronok és a gliasejtek egymással.
– A legtöbb hatás, ami az asztrocitákat célozza, a neuronokra, sőt az egész idegszövetre is hatással van, ezért nagyon nehéz szelektíven gátolni, vagy stimulálni őket. A megoldást egy korszerű, mindössze néhány éve kidolgozott módszer, az úgynevezett optogenetika jelenti – magyarázza a kutató.
Genetikailag módosított egerek agyából származó mintákat vizsgál ezzel a techonlógiával a kutatócsoport. Az asztrociták optogenetikai aktivációját hazánkban először a Debreceni Egyetemen végezték el, ami országosan is egyedülállóvá teszi a kutatást.
Az alapkutatás segíthet jobban megismerni és megérteni az asztrociták által kiváltott hatásokat. Ez később hozzájárulhat bizonyos asztrocitákat célzó terápiák kialakításához.
