Debrecen elszakadt árakban a vidéktől
Míg tavaly Debrecenben az eladott lakóingatlanok négyzetméterenkénti átlagára elérte a 260 ezer forintot, addig a megyeszékhelytől néhány tíz kilométert haladva továbbra is drámai a helyzet.
A Derecskei, a Nyíradonyi és a Püspökladányi Járásban 100 ezer forint alatt maradt ez az ár, míg a Balmazújvárosi, a Berettyóújfalui, Hajdúhadházi és a Hajdúnánási Járásban 100-150 ezer forint közötti összeget fizettek tavaly. A Hajdúböszörményi Járásban 150-200, a hajdúszoboszlóiban átlagosan 200-250 ezer forintért adtak el egy négyzetméternyi lakóingatlant 2017-ben. Tegyük hozzá, a települések között még járáson belül is komoly árkülönbség van, hiszen a kisvárosi árak zömmel magasabbak a községbelieknél.
Ahol az árak a bányászbéka ülepe alatt maradtak
A lakáspiac ármélypontja 2013-ban volt, azóta nominálisan nagyjából 60 százalékos volt a drágulás. Ez nagyon ígéretesnek tűnik, de nézzük csak meg, mennyit éreznek ebből a szegényebb hajdú-bihari járások?
Az első kiábrándító tény: öt járásunkban az ingatlanforgalom volumene olyan jelentéktelen volt, hogy a szakemberek nem is tudtak értelmezhető számokhoz jutni. A második: a Berettyóújfalui és a Püspökladányi Járásban volt egy kis növekedés, de az országos átlag harmadát sem érte el, vagyis 20 százalék alatt maradt. 20-40 százalékos emelkedés mutatkozott a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi Járásban, míg a debreceni 40-60 százalékot hozott. Mindez az OTP Értéktérkép legfrissebb elemzéséből derül ki.
Ha már több járásunk esetén szóba került az adás-vételek kis száma, térjünk ki arra, mekkora volt a lakóingatlanok forgási sebessége 2017-ben. 1 százalékos forgási sebességnél adott térség teljes lakóingatlan-állománya 100 év alatt cserélne gazdát. Ez a viszonyszám, ami az eladott lakóingatlanok számának és az aktuális lakásállománynak a hányadosa, a Nyíradonyi és a Püspökladányi Járásban 0,8 százalék alatt maradt, a hajdúszoboszlóiban 1,31-1,8, Debrecenben 3,3, míg a többi járásban 0,8-1,3 százalékot mutatott.
Magyarul, míg a megyeszékhelyen kapkodtak a lakások után, Nyíradonyba és környékére, illetve a Sárrétre nem akaródzott költözködni.
Balmazújvárosban és környékén alig adtak-vettek
Bár a kimutatás szerint 2017-ben az összes megyében emelkedtek a lakásárak 2016-hoz képest, járásokra lebontva itt is árnyaltabb a kép. Míg országosan a budapesti kerületekkel együtt 197 járás közül csupán 26-ban csökkent az átlagár, ebben a kalapban négy hajdú-bihari is megtalálható.
A Balmazújvárosi, a Hajdúhadházi, a Nyíradonyi és a Püspökladányi Járásban csökkenést, a Berettyóújfalui, a Derecskei, a Hajdúböszörményi és a Hajdúnánási Járásban stagnálást, minimális növekedést (0-5 százalék) tapasztalhattak. Debrecenben viszont átlagosan majdnem 15 százalékot nőttek a lakásárak csak a múlt évben!
A szegényebb járásokban élőknek jó hír, hogy tavaly érezhetően megélénkült a kereslet az olcsóbb területek iránt.
A Hajdúhadházi Járásban 40 százalékot is meghaladta a forgalom 2016-hoz képest, s a Derecskei, Nyíradonyi, Püspökladányi Járásban is 20-40 százalékot bővült – e kiemelkedő számok persze a korábbi kevés tranzakcióból következnek. A Balmazújvárosi Járás e tekintetben aggasztó jeleket mutat, hiszen ott a tavalyi forgalmat 10 százaléknál is nagyobb mértékben múlták alul.
Akik nagyot kaszáltak
Az OTP Értéktérkép szerint az elmúlt bő négy év áremelkedési trendje a lakótelepi lakások felől indult, mivel a fellendülés első éveiben főleg befektetési céllal vettek lakást (a panelfelújítási programok és a csökkenő rezsikiadások felülírták a lakótelepek rossz általános megítélését). Bár mára megfordult az arány, s a többség saját lakhatására vesz ingatlant, 2017-ben továbbra is a lakótelepi lakások ára emelkedett a leginkább (13 százalék), de rögtön utána következnek a tégla lakások (13 százalék). Az önálló házak mindössze 3 százalékos átlagos áremelkedésében komoly torzító hatása van a nagyvárosi és a községi árak különbözőségének.
Érdekesség, hogy 2016-hoz képest tavaly Veszprémben emelkedtek a legnagyobbat az árak (24 százalék), míg 2013 és 2017 között legmeredekebben a budapesti kerületek, illetve Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megye néhány járása drágult. Ez idő alatt egy sor fővárosi kerületben a duplájára nőttek a lakásárak, míg a Veszprémi, az Oroszlányi és a Tatabányai Járásban egy korábban 10 milliós ingatlan tavaly már 16-17 millió forintot ért.
A megyeszékhelyek közül a múlt évben Győr volt a legdrágább (292 ezer forint per négyzetméter), de Debrecen, Kecskemét, Veszprém és Székesfehérvár is átlépte a 250 ezres szintet. A sor végén Salgótarján 79 ezer forintos fajlagos árral kullog. Budapesten ez a mérő 423 ezer forinton jár, de ott is széles a szórás, hiszen az V. kerület a maga 714 ezrével magasan veri a 300 ezer forint alatti XXIII., XXI. és XX. kerületeket.
További konklúziók
- 2017-ben valószínűleg zártuk a ciklikusan működő ingatlanpiac meredek fellendüléssel jellemezhető fázisát
- A már három éve kétszámjegyű reálár-növekedés idén sem feltétlenül vált még egyszámjegyűbe, de a lassabb bővülési ütem valószínűbb
- Középtávon az általános gazdasági bővülés szintjét veheti fel az árak változása
- A piac működése továbbra is kettős, az árolló – bár az eddigieknél lassabban – nyílik a főváros és kiemelt nagyvárosok, illetve az ettől leszakadó kisvárosi, kistelepülési térségek között
- A piac egészének jövője könnyebben előre jelezhető lenne, ha mihamarabb kiderülne, milyen jövőt szán a kormány az eredetileg 2019 végéig érvényes 5 százalékos lakásáfának
Ratalics László