Hazajár gondozóival egy kismajom Debrecenben – VIDEÓVAL
Ha a közeljövőben az utcán váratlanul megszólal egy sosem hallott, magas, éles hang önök mellett, s egy fiatal, szép lány vagy egy helyes férfi ezt „nyugi, majmocskám, mindjárt eszünk egy kis tápszert” felkáltással kíséri le, ne kezdjék el tekergetni a nyakukat kandi kamerára gyanakodva. Semmi különös, csak e két ember valamelyike egy kapucinusmajom bébivel tart hazafelé a munkából, vagy éppen oda, az állatkertbe. Merthogy született két héttel ezelőtt egy Apella-kölyök, amelyikkel nem törődött az anyja. Így a Nagyerdei Kultúrpark két munkatársának kell helytállni szülői szerepben, ami, ugye, 24 órás szolgálat. A most még zsebben is elférő picike így bejárja Debrecent.
Adjanak neki nevet!
– Fiatal nőstényünk, Csofika tapasztalatlannak bizonyult a 180 napos vemhességet követően és szinte azonnal eldőlt, hogy be kell avatkozunk. Hiszen nem törődött 184 grammal világra jövő újszülöttjével. A hím majmocska étvágya remek, szépen növekszik. A látogatók már a gyermeknap alkalmával, tehát ezen a hétvégén is találkozhatnak vele a gibbonházban, igaz, egyelőre csak az üvegen túlról tekinthetik meg – tájékoztatott pénteken dr. Nagy Gergely Sándor ügyvezető. Hangsúlyozta: Facebook-oldalukon várják a kreatív névjavaslatokat, hiszen az emberek nevelte majmocskának illene kifejező nevet találni.
A „pótmama” Labovszki Milla és a „pótpapa” Bajkán János feladatát talán még kalandosabbá teszi, hogy nincs gyermekük. Márpedig saját elmondásuk szerint is olyan ez a helyzet, mintha egy saját babára kellene gondot viselni.
– Kétóránként igényli az etetést, amihez gyermektápszert használunk. Az adagok fokozatos növelése mellett jelenleg 15 milliliternél járunk, miközben a „gyermek” súlya elérte a 222 grammot. Az etetések közti időben fertőtlenítjük a folyamatosan a kölyökkel lévő plüsst, a takarót, az eszközöket. Természetesen őt is tisztába kell tenni és a fenekét is bekenjük utána, ahogy egy csecsemőét szokás. Előfordul, hogy kicsit hisztisebb, olyankor még több törődést igényel. Olykor el is kell altatnunk – avatott be Milla. Megjegyezte: védencüket később mindenképp megpróbálják visszaszoktatni a kapucinusmajmok közé, de benne van a pakliban, hogy nem fogadják el a többiek. A kézből etetett állattokkal előfordul ilyesmi.
János azt mondta, az elmúlt két hét elég volt kikísérletezni a majomszülőség legfontosabb parancsolatait, most abban a fázisban vannak, amikor összhangba kellene hozni a kölyök életét az övékkel. Hiszen hiába váltják egymást a jövevény mellett, a többi rájuk bízott állatra ugyanúgy figyelni kell.
Ez persze könnyedén hangzik, de próbálták már milyen éjszaka is kétóránként felkelni megetetni egy majmot? Na, ugye.
– Akár egy gyermek, ha nem álmos, szeretné, hogy valaki szórakoztassa, törődjön vele. Ha sír, figyeljük, miként nyugszik meg gyorsabban, a plüssön vagy a kezünkben – magyarázta János.
Mit szólnak otthon a „gyerekhez”?
– Telkes mértékben elfogadták. Állatgondozónak lenni hivatás – felelték egybehangzón.
Megdobálhatják az ellenségeiket
Az állatkert többi kapucinusmajma annyira nem rajong az emberi társaságért. A gondozók persze nyugodtan bemehetnek a természetes élőhelyüket tekintve a Dél-Amerika északi, vagy mondjuk inkább úgy, hogy az Amazonas folyótól északra eső területeken őshonos emlősökhöz. De a főnököt leszámítva, aki érdeklődőbb a társainál, nem jellemző, hogy lázba hozhatnánk őket valamely produkciónkkal. Az Apella csuklyásmajmok (így is nevezik őket) 2-5 kilósok, fürge, nagy mozgásigényű jószágok, akikről azt is feljegyezték, hogy a vadonban a macskaféléket – a ragadozó madarak melletti legfőbb ellenségeiket – kődobálással riaszthatják el. Mellettük tényleg résen kell lenni: még a kétezres évek közepén Debrecenben is megesett, hogy egy példány megszökött és soha nem is találták meg.
Ratalics László
