Slammernek áll a világ

Egyre nagyobb a hazai slammerek közössége, Debrecenben több százan is elmennek meghallgatni az ismert vagy éppen kezdő előadókat, miközben sokaknak teljesen ismeretlen marad ez a különleges tevékenység.

Több mint felolvasóest

Március 7-én megtöltötték az Apolló mozit a fiatal slammerek, ahol az 5. Slam Poetry Verseny selejtezőjét rendezték. – Már több mint tíz éve létezik a műfaj – mondta Mikos Ákos, az esemény egyik konferálója

– Ha kívülről tekinti valaki, irodalmi estnek tűnhet, de sok embert megmozgat, amire egy sima felolvasóest nem lenne képes. A slam valahol a határmezsgyéjén van a költészetnek és a stand up comedy-nek, de a rapkultúrához is nagyon közel áll. Ez nem csak móka és kacagás: vannak érzékeny slamek, amikor az alkotó igazán mélyről hozza a példákat. Abban a három percben, amíg a színpadon van, erős hatást tud gyakorolni a közönségre. Az alkotáson túl a versenyző előadásmódja is fontos, hiszen ez alapjában véve versenyműfaj – fogalmazta meg a slam poetry lényegét.

Debrecenben még kevéssé ismert a slam poetry, de folyamatosan dolgoznak azon, hogy ez megváltozzon, hangsúlyozta Megyesi-Horváth Borbála műsorvezető. Magyarországon azonban egyre több a slammer-fellegvár, ilyen Miskolc, Szeged, Budapest és Győr is. Itt a klubokba szerveződnek; nagyobb versenyekre távolabbról, más városokból is érkeznek slammerek, tette hozzá.

A közösség ereje

A slam poetry nem csupán műfaj – az előadásokon, versenyeken túl közösségteremtő ereje is van. – Mind az előadók, mind a résztvevők olyan csoportot alkotnak, aminek tagjai tudnak egymásról, reflektálnak a másik műveire, segítik a slammereket az élet minden területén – fogalmazta meg Mikos Ákos.

A slam népszerűsége egyre nő, mégis sokan még idegenkednek tőle. – Ez az underground műfaj velejárója: tulajdonképpen fiatalok olvasnak fel rapelve verseket. Zanzásítva számomra sem hangzik túl népszerűnek. Viszont az, hogy fiatalok egymást támogatva hallgatják meg a másik műveit, és szélesedik a látókörük, majd leülnek róla beszélgetni, igenis hívogató lehet. A népszerűség jó fokmérője, hogy egyre több reklámban, sorozatban tűnnek fel a műfaj képviselői.

Bárkiből lehet slammer?

Mi kell ahhoz, hogy valakiből slammer lehessen? Erre születni kell, vagy tanulással, folyamatos fejlődéssel elérhető a siker? – Tehetség is kell hozzá bizonyos szinten, de bárkiből lehet slammer. Indulásként vegye fel velünk a kapcsolatot. Jöjjön el minél több eseményre, hallgassa meg mások slammelését. Biztos, hogy nehéz kilépni a komfortzónából, de a folyamatos mások elé való kiállás növeli az önbizalmat – fejtette ki a véleményét Borbála.

– Nagyon sokan úgy jönnek, hogy ki akarják próbálni magukat, mert van egy szövegük az asztalfiókban. Az a jó, amikor ezt elmondva a közönség előtt is látja, miben kell még tovább fejlődnie. A színpadon, a reakciók alapján rá fog érezni, merre kell haladnia. Rendkívül befogadó a közönség: kis túlzással együtt sírunk, nevetünk bizonyos dolgokon. Ha valaki csak próbálkozásból jön el slammelni, őt is szeretettel várjuk, nem kell mindenkinek feltétlenül versenyeznie – tette hozzá Ákos.

A jó slam szerintük – azon túl, hogy belefér a 3 perc 15 másodpercbe – megérint, hat a közönségre, valamit elér, és őszinte.

Az országos sikerig

Számos versenyt rendeznek a slam képviselőinek, ahol a kezdő szinttől egészen az országos ismertségig eljuthatnak a fiatalok.

– Debrecenben mi amellett tettük le a voksunkat, hogy szeretnénk a fiatal generáció felé nyitni, open mic estek szervezésével. Ezeken nagyobb terepet engedünk, hogy bárki kipróbálhassa magát a fejlődés céljából. Ilyen open mic alkalmakkor is jöttek oda hozzánk olyanok, akik még sosem hallottak a slamről, és később felvették velünk a kapcsolatot a Facebook-oldalunkon. Egy évben 2-3 verseny van, erre kipróbált slammerek jönnek, akik magabiztosan tudnak színpadra állni – fogalmazta meg Borbála.

Tíz év alatt a magyar közösség akkorára duzzadt, hogy jelen pillanatban az egyik legnagyobb európai, sőt, világviszonylatban is – minket csak Amerika és Korea előz meg.

Ennek eredménye az, hogy egy évben egyszer van egy országos bajnokság, és egy olyan is, ahol csapatban lehet slammelni, tette hozzá Ákos. Emellett mostanában sok olyan nagyrendezvényük is van, mint a Klubok Ligája, ami Szegeden lesz és a Debreceni Slam Poetry Verseny.

– Sok slammerünk a legjobbak között van. Ilyen Asbóth Balázs vagy Szűcs Noémi, akik már Budapesten élnek. Lokális szinten ismert például Somogyi Tibor, Kovács Eszter Csilla, Bakota Zalán – sorolta Borbála.

Csettintgetés – a legnagyobb elismerés

Március 7-én az Apolló mozi adott helyet az 5. Slam Poetry Verseny selejtezőjének, ahol a legismertebb debreceni slammerek mellett újoncok is előadták műveiket. A selejtező a helyszínhez igazodva a Snitt tematikára épült.

– Egy hívószóval, idézettel igyekszünk segíteni a slammereknek. Érdemes inspirálni őket, hiszen ez megkönnyíti a dolgukat. Ennek ellenére egy témáról is ezer különböző gondolat születik – mondta el Borbála a verseny előtt.

És valóban: ahány előadó, annyiféle érzelem mutatkozott meg a művekben, amit a közönség csettintgetéssel értékelt – ez a slammer közösségben igazi elismerésnek minősül. Az esten 15-en versenyeztek a továbbjutásért, ebből 10-en bejutottak a döntőbe. Az első három helyen Szabó-Thalmeiner Dóra, Kovács Eszter Csilla és Somogyi Tibor. A verseny egy részét bárki nyomon követhette a Debreslam Facebook-oldalán.

Aki soha nem volt még ilyen eseményen, bizonyára szkeptikusan lép a terembe, hiszen ez nem egy szokványos esti szórakozás. Ám már az első percekben érződik az oldott, befogadó hangulat, amit a közösség sugároz. Érdemes egyszer mindenkinek ellátogatni és belecsöppenni a slammerek különleges világába: kikapcsolódni, megmutatni a rejtett tehetséget és egy összetartó közösség tagjává válni.

Gönczy Anna