Kósa Lajos megnevettette az alapkőletétel közönségét

Debrecen az elmúlt négy évben egyértelműen az egyik legvonzóbb befektetési célponttá vált Magyarországon – jelentette ki pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NI Hungary Kft. újabb épületének debreceni alapkőletételén. Az 5,44 milliárd forintos beruházással – amihez a magyar kormány 2,55 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít – bővítik az elektronikai gyártóüzemet és új szolgáltatóközpontot hoznak létre fejlesztőmérnöki, jogi, pénzügyi munkahelyekkel. A beruházás – amelyről még 2016-ban állapodtak meg – 210 új munkahelyet teremt.

Szijjártó Péter ünnepi beszédében közölte, az elképesztő gyorsaságú és mélységű világpolitikai változásokkal egyidőbe soha ilyen öldöklő küzdelem nem zajlott a nagy nemzetközi vállalatok beruházásaiért. – Új ipari forradalom korszakában vagyunk, amelyet egyesek a digitalizáció, mások ipar 4.0-ként, megint mások az Internet of Things (IoT) kifejezésével írnak le. A lényeg, hogy a folyamatos innováció nyomán olyan új, modern technológikat kezdtek el használni, amelyekről korábban még csak nem is gondolkozhattunk. Új típusú verseny indult meg, ahol újabb és újabb érveket kell szolgáltatni a nagy nemzetközi cégeknek ahhoz, hogy miért Magyarországra, Debrecenbe hozzák a beruházásaikat – mondta a miniszter, kiemelve: a jövőben az egyes országok, nemzetgazdaságok sikere azon fog múlni, képesek-e meggyőzni ennek az új korszaknak a zászlóshajóit arról, hogy náluk ruházzanak be.

– Az elmúlt évek tapasztalatai alapján Magyarország nem csak megállta a helyét, hanem Európa legversenyképesebb befeketési környezetét valósította meg – jelentette ki a tárcavezető, emlékeztetve a társasági adó 9 százalékra csökkentésére, az egykulcsos személyi jövedelemadóra, a duális képzésre, vagy a felsőoktatásban megemelt informatikai, mérnöki, matematikai hallgatói létszámra.

– Ennek eredménye a 4 százalék feletti GDP-növekedés immár fenntartható módon, a rekord mélységű, 3,8 százalékos munkanélküliség. Ez utóbbi persze megint kihívás, mert az összes beruházó azt kérdezi, lesz-e elég jól képzett munkaerő. Erre válaszul azt a döntést hoztuk, hogy megszabadulunk attól a régi közgazdasági dogmától, miszerint vagy a bérek emelkednek, vagy a versenyképesség javul. Mi azt mondjuk, nem kell a kettő közötti választani, lehet egyszerre béremelkedés és versenyképesség-javulás. Csak ehhez a vállalati adóterheket kell csökkenteni. A növekedő fizetés ne jelentsen növekedő munkaerő-költséget a vállalat számára. Ezt pedig úgy érjük el, hogy a szociális adó csökkentéséről megállapodtunk a gazdasági szereplőkkel. Ennek nyomán a korábbi 27 százalékos szociális adó ma már csak 19,5 százalékos – folytatta.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a mostani NI-beruházással létrejövő munkahelyeket döntő többségben diplomás, legalább két nyelvet beszélő fiatalok fogják betölteni. Az új munkahelyek magas hozzáadott értéket, technológiai színvonalat képviselnek – tette hozzá –, ezáltal a magyar gazdaság átáll egy új korszakra.

Az USA egyébként a második legjelentősebb magyarországi beruházó, 1700 vállalat több mint 100 ezer embernek ad munkát.

Az NI kötődik Debrecenhez

Alex Davern, a National Instruments Corporation ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy amikor 2000-ben Debrecenbe érkezett, még csak egy 400 fős gyártóüzemben gondolkodtak. Ma már azonban a texasi székhelyű vállalat majdnem másfél ezer embert foglalkoztat, s az elmúlt 17 fejlesztései eredményeként a cég hardware gyártásának jelentős része a cívisvárosban történik. Debrecenbe kerültek továbbá olyan globális és regionális kiszolgáló központok is, mint az informatikai fejlesztő, a jogi és a pénzügyi, valamint a vevői megrendelések feldolgozásával foglalkozó egység. Azért is választották Debrecent – jegyezte meg Alex Davern –, mert a tehetséges munkavállalók jelenléte mellett a város minőségi iskolákkal is rendelkezett.

– Az NI küldetésének tartja az innováció ösztönzését, ezért a magyar kormány stratégiai céljaival összhangban, valamint a kedvező beruházási környezetet figyelembe döntöttek úgy, hogy további befektetéseket hoznak Debrecenbe – közölte.

Kósa: És akkor Ábrahám elővett egy ketyerét

Kósa Lajos sztorival indított. – Amikor Alex Davernnel 2000-ben először jöttünk a Határ útra, még a téglagyári gödröket találtuk és egy-két salakos, gazosódó teniszpályát, amiket mi csak Wimbledon 2-nek hívtunk… Tehát, amikor megmutattuk neki, kedves Alex, íme, az Eldorádó, a jövő ipari parkja, nos, erős képzelőerő kellett hozzá, hogy valaki tényleg belelássa. Nem csak a telekbe, de a városba is, hiszen, ha emlékszünk rá, sztráda nélkül elég kalandos volt idejönni. Ma pedig éppen azt javasoltam Alex-nek, hogy hagyja a csudába a budapesti desztinációt, vegyen egyből Debrecen–Austin repülőjegyet – csalt elő nevetést a jelenlévőkből a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki megköszönte az NI vezetőinek, hogy fantáziát láttak a városban.

Külön kitért az NI Hungary Kft. ügyvezetőjére, a 2015-ben Debrecen Város Mecénása díjjal elismert Ábrahám Lászlóra, a „Székesfehérvárról importált vendégjátékosra, aki ma már tősgyökeres debreceni és sikerült is felvennie az összes debreceniekre jellemző stílust, viselkedési jegyet, így a legváratlanabb pillanatokban köt belénk, mikor már azt gondolnánk, valami nagyot csináltunk”. – Ábrahám igazgató úr egy tárgyalás közepén, a Debreceni Egyetem rektori tárgyalójában, elővett egy ketyerét, ami az asztalon elkezdett menni le, fel. Azt mondta, ez a jövő, automatizálás, elektronika, digitalizáció, mi pedig tegyük zárójelbe mindazt, amiről addig beszéltünk. Az ő jelenléte mindenkit inspirál, amiért nagyon hálásak vagyunk. Mert nem szeretjük azokat, akik csak ülnek, mint egy zsák krumpli, amikor pedig tenni kellene valamit – folytatta Kósa Lajos még nagyobb nevetést előidézve.

Debrecen volt polgármestere változást érez a hazai gazdaság szerkezetében. – Magyarok vagyunk, tehát semmi sem elég jó. Hiába van történelmi mélyponton a munkanélküliség, szárnyal a gazdaság, van költségvetési egyensúly, többletes külkereskedelmi mérleg vagy 14 százalékos nettó reálbér kiáramlás, ilyenkor szokták azt mondani, akiknek semmi sem jó, hogy de a gazdaság szerkezete aggodalmakra ad okot… Igaz, akkor nem aggódtak, amikor zuhant a gazdaság, csökkentek a bérek, nőtt a munkanélküliség, s konkrétan államcsőd elé néztünk 2010-ben. De nem baj, így szeretjük magunkat… Az NI-nál, de nyugodtan mondhatom, szerte az országban látszik a jele annak, hogy a gazdaságban alapvető szerkezeti váltás történik. Például a magyar építőipar számára az elmúlt harminc évben mikor volt program a digitalizáció, az automatizálás? Mert ma ezt csináljuk. Ha a gazdaságot a munkaerőigényesség, a hatékonyság, a magas hozzáadott értékű ipar vagy szolgltatás arányának szempontjából nézzük, nem lehet nem észrevenni a javulást. Más kérdés, hogy szabályozási eszközökkel tudunk-e lépést tartani a gazdaság fejlődésével és változásával. Néha az érzésem, hogy nem eléggé – folytatta, hozzáfűzve: a világpiac vezető cégei segítenek abban a kormányzatnak, hogy a gazdaságszabályozás tartson lépést azzal az innovációval, amelyet például az NI is produkál.

Kósa Lajos elismerését fejezte ki a külgazdasági és külügyminisztériumban az elmúlt négy év gazdaságösztönzési tevékenységét illetően. – Kevesen tudják, de a magyar gazdaság exportteljesítménye 2017-ben akkora volt, mint a hetvenmilliós Törökországé. Ráadásul fantasztikus kapcsolatrendszere van a Kelet és az európai gazdaság között. De ez a külpolitikában is nagy váltást követelt, amely immár a gazdasági kapcsolatokra, az expanzióra, a kereskedelemre és ezen keresztül a nemzetközi együttműködésre koncentrál – mondta.

Papp László: Az NI a legjobb referencia volt

– Debrecen és az National Instruments 17 éve tartó együttműködése új szakaszba lép. A cég jelenléte a modern, innovatív és a dinamikusan fejlődő Debrecen szimbóluma lett. Elsősorban azért, mert amikor a vállalat 2001-ban megkezdte működését, a tradicionális helyi iparágak, a feldolgozóipar, az élelmiszeripar rendkívül nehéz helyzetben voltak. Az NI szemlélete irányította rá a figyelmet arra, hogy milyen nagy lehetőség rejlik a tudásalapú gazdaságban azzal az egyetemi háttérrel, amivel a város rendelkezett. Az NI együtt fejlődött, erősödött Debrecennel, sőt néha még picit le is hagyott bennünket. De azért mi is igyekeztünk, az utóbbi négy évben, bocsássák meg, hoztunk néhány versenytársat – fordult a cégvezetők felé, utalva az elmúlt két évben bejelentett, a megyeszékhelyen beruházó multikra. Megjegyezte, ma már az a cél, hogy Debrecen ne csak az országban vívjon ki jelentős szerepet, hanem nemzetközi szinten is magasan jegyzett, elismert befeketetési helyszín legyen. Ezt a törekvésüket ismerte el a Financial Times, amely kategóriájában a legkiemelkedőbb tőkevonzási képességgel, stratégiával rendelkező településnek választotta Debrecent, ezért az 2018/19-ben „A jövő európai városa” címet viselheti.

– Az NI jelenlétéből rendkívül sokat profitáltunk. Új oktatási kapcsolatok jöttek létre és az innovációt, a kutatásfejlesztést előnyben részesítő gazdaság- és adópolitikát alakítottunk ki. Az NI a legjobb referencia volt a befektési tárgyalásaink során, amiért külön köszönet Ábrahám Lászlónak

– szögezte le Papp László. 

A polgármester arról is szólt, hogy soha egy kormányzati cikluson belül annyi támogatás nem érkezett Debrecenbe, mint a Fidesz-KDNP kormány alatt 2014–2018 között. Megfogalmazásában 2010 válságokkal küzdő Magyarországa a múlté, az Európa egyik legdinamikusabban növekvő gazdasága lett és ebből erősen kivette a részét Debrecen, ahová négy év alatt összesen 230 milliárd forint értékű működőtőke érkezett, érkezik, 4700 új munkahely létrehozásával. 

Ratalics László