Kimagaslóan sok kóbor kutyát, macskát lőnek ki Hajdú-Biharban!
Külföldiek vadásztatásából (bérlövésből és szolgáltatásokból) 301 millió forint bevétel származott Hajdú-Biharban, ami jóval meghaladja a hazai vadászok pénztárcájából befolyt 80 milliós összeget. A megyei vadászati bevételek elérték a 772 millió forintot, amihez az kellett, hogy az élő és a lőtt vadból, a pályázatokból és az „egyebekből” 390 millió forint jöjjön be.
De ez is kevés volt a nullszaldóhoz: a munkabér, a vadgazdálkodás, a vadkárok és más kiadások 784 milliót vittek el, így 12 millió forint volt a mínusz az Országos Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb, 2016-ra vonatkozó statisztikái szerint.
Abban az évben – közlik – a hajdú-bihari vadásztársaságoknak 1594 tagja volt és 168 hivatásos vadászt tartottak nyilván. (Szabolcsban 2320 és 150 volt ez a két szám.)
Vadászparadicsom azért nem vagyunk
A külföldi vadászok általi bérlövésből befolyó pénz szempontjából Hajdú-Bihar országosan a középmezőnyben, a belföldiek esetében azonban utolsó helyen volt két évvel ezelőtt. Míg előbbiek tekintetében Somogy a pozitív (685 millió forint) és Nógrád a negatív (42 millió forint) véglet, addig utóbbiaknál Zala magasan viszi az első helyet (502 millió forint).
A vadászathoz kapcsolódó közvetlen szolgáltatási bevételek a Dunán inneni megyékben láthatóan alacsonyabbak, mint a Dunántúlon. Míg Békésben 11, Hajdú-Biharban 25, Szabolcsban 37, de még a vadregényes Borsodban is csak 69 millió forint származott ebből, addig a kis Vasban csak összejött 190, Zalában 77, de Fejérben is 74 millió forint. Somogyot pedig vegyük is ki a pakliból a maga 316 milliójával.
A pénz természetesen szorosan összefügg a vadállománnyal, márpedig az erdősebb dunántúli megyékben több a lőhető vad, mint Hajdú-biharban. Itt például nincs muflon, míg Veszprém megyében kétezres állományt tartanak nyilván. A helyi gímszarvasok száma (365) nem mérhető a tízezer feletti populációval rendelkező Baranyához, Somogyhoz, ahogy a két és fél ezer vaddisznóval is csak a sereghajtók közt vagyunk.
Lézeng néhány aranysakál…
Egyes vadakban azért Hajdú-Bihar sem kutyaütő: a gúti dámszarvasokkal (1107) sikerül megcsípni a középmezőnyt, az őzekkel (23 ezer), a mezei nyulakkal (30 ezer) és fácánokkal (35 ezer) pedig ha a dobogó nem is, a felsőház megvan (2017-es becslések).
A zsíros földeknek „köszönhetően” vetési varjúval (29 ezer) az egész országot verjük, de a szarka (8656) is csak Pest és Bács-Kiskun megyét szereti jobban. Végül két meglepetés versenyző: borzból (3539) csak Szabolcsban, menyétből (4233) kizárólag Csongrádban van több!
Az utóbbi évek „sztárja”, az aranysakál nem annyira elterjedt Hajdú-Biharban, a számukat 250-re becsülik a baranyai és somogyi 3-4 ezerhez képest.
További érdekesség, hogy a megyében egy nyestkutya terítékre került (csak két hasonló fordult elő az országban), illetve Jász-Nagykun-Szolnokban és Tolnában mosódmedvét is lepuffantottak.
Az adatok szerint a megyében 2016-ban legalább 488 kóbor kutyát és 533 macskát lőttek ki. Ez országosan kimagasló, ami általánoságban a kutya- és macskatartók felelősségét kérdeőjelezi meg.
Az Index csütörtöki cikkében egy sor figyelemre érdemes térképet is megtekinthetnek a témában!
Ratalics László
