Debrecen jól teljesít, de nagyon szegény a szomszédság

Hazánk járásainak fejlettségét és helyzetét a területi tőkével mérhetjük, ami nem elégszik meg a pénzben jól kiszámolható adatok vizsgálatával. A területi tőke a járások anyagi adottságai mellett a megfoghatatlan gazdagságot: a kultúra erejét és a társadalmi energiákat is figyelembe veszi. Az eredményekből jól látszik, hogy hazánkban Budapest és a megyei jogú városok kiemelkedően jó helyzetben vannak, de akadnak meglepő eredmények is ebben a mintázatban. Az Összkép térképei friss és pontos képet adnak arról, hogy milyen helyzetben vannak ma a magyarországi járások és települések.

A terülteti tőke számítások összegzik az 2011 és 2015 közötti időszakra a járások adatait – járásonként 156 adatot. A területi tőke egyszerre fejezi ki a térségek gazdagságát és kilátásait. Jól látható, hogy a legjobb helyzetben a megyei jogú városok és környéke, Budapest, illetve az ország északnyugati része van.

A pénzben jól kifejezhető, anyagi javak összességét olyan adottságokkal mérték, amelyeket a gazdasági elemzések szoktak figyelembe venni. Ezek például a jövedelmek, a foglalkoztatottság, az épített környezet, az intézményi ellátottság, az infrastruktúra, a természeti környezet, a szolgáltatások, a szabadidős lehetőségek és a vállalkozások jellemzői. Nos, erre a térképre már nem lehetnek büszkék a cívisvárosban, hiszen az ország második legnagyobb városa, Debrecen és járása is a legnehezebb helyzetű járások között van.

Ha azonban a humán tényezőket is vizsgáljuk, akkor a debreceni már az ország legfejlettebb járásaihoz tartozik. A képzettség, szociális és kulturális tényezők alapján nincs szégyenkezni valónk.

Összességében sincs, mert minden mutatót vizsgálva a területi tőke alapján felálított toplista a következő:

Megállaptíható, hogy Debrecennek szinte csak szegény szomszédai vannak. Az ország legrosszabb helyzetű járásai között van a balmazújvárosi, a hajdúhadházi, a derecskei, püspökladányi és a nyíradonyi járás is.