A négygyermekes böszörményi apuka edzőként is nagyot alkotna

Remek teljesítménnyel, az egész szezonban meggyőző játékkal nyerte meg az NB II. Észak-keleti csoportját a DEAC férfi kézilabdacsapata. A debreceniek így ősszel az NB I/B-ben indulhatnak majd, ahol meglehetősen nehéz, izgalmas szezon vár rájuk. Az egyetemisták Szabó Csaba irányításával harcolták ki a feljutást, és vele kezdik meg a felkészülést a szeptember közepén rajtoló másodosztályú szereplésre is. A Debreceni Dózsa, majd a DKSE egykori beállósának rövid edzői pályafutásában ez lesz az eddigi legnagyobb kihívás.

Cívishír: Pár héttel ezelőtt még azt hallottam, hogy nem döntötted el, vállalod-e a továbbiakban is a vezetőedzői feladatot. Mi volt az oka a hezitálásnak?
Szabó Csaba: Meg kellett beszélnem a családdal. Négy gyerekünk van, ez önmagában is nyomós ok arra, hogy ne egyedül döntsem el, mit, hogyan csinálok. A legkisebbik, Simon 3 éves lesz, Zalán 10, Szonja 14, Rebeka pedig 17 lesz idén. A tavalyi szezonban is sokat szenvedtem, hogy mindenhol, otthon, a munkahelyemen és a DEAC-nál is meg tudjak felelni az elvárásoknak. Sokat segített Medgyessy Sándor, akivel együtt vittük végig az előző szezont, és aki a következő időszakban is ott lesz mellettem. Azért, hogy elérjük a céljainkat, sokszor heti 3-4 edzést tartottunk, a tréningekre mindig munka után érkeztem, és a hétvégéből is elment egy nap a meccsek miatt.

Cívishír: Ezt pedig az asszony sem mindig díjazta…
Szabó Csaba: Hát nem… De ez teljesen érthető is, hiszen neki sem könnyű. Ezért először vele és a gyerekekkel kellett tisztáznom, hogy vállaljam-e a folytatást. Azt mondták, hogy mellém állnak, csináljam. Ez kellett ahhoz, hogy igent mondjak, a nyugodt családi háttér nélkül nem működne a dolog. Gondolj bele, jön egy rossz széria a csapatnál, de közben még otthonról is kapja az ember, hogy keveset van a gyerekekkel, nem jut idő erre, nem jut idő arra. Na, úgy nekem ez biztosan nem működne.

Cívishír: Az NB I/B azért már egy jóval magasabb szint. Jól meggondoltad?
Szabó Csaba: Majd menet közben elválik… Az biztos, hogy iszonyú nehéz dolgunk lesz, mert a másodosztály színvonala sokkal magasabb, nagyon kiegyensúlyozott a mezőny. Elég, ha az NB I-ből kiesett Mezőkövesdet és a Balmazújvárost említem. Ráadásul az újvárosiak vissza is akarnak jutni az első osztályba, ezért három külföldivel vágnak neki a szezonnak. Aztán ott van még a Nyíregyháza, az Algyő, a szegediek U23-as csapata, az Ózd és a Törökszentmiklós. Ezekben a városokban nagyon szeretik a férfi kézilabdát, mindenhol parázs csatákra kell számítani. Kemény dió lesz…

Cívishír: Nem kellene kiesni…
Szabó Csaba: Az a célunk, hogy bennmaradjunk, de ez sem lesz egyszerű feladat. Ráadásul a bajnoki rendszer átalakítása miatt a következő szezonban a 14 csapatból 5 kiesik, ami enyhén szólva sem növeli a bennmaradási esélyeinket. Most azt mondom, bravúr lenne, ha meg tudnánk tartani a helyünket a másodosztályban. A vezetőség elvárása egyébként az, hogy lehetőség szerint minél több egyetemistát tudjunk a sorainkban, maradjon meg a csapat fiatalos lendülete, a jó szellemisége.

Cívishír: Gondolom, hogy a klub azért nem dúskál az anyagiakban. Jut egyáltalán valamennyi erősítésre?
Szabó Csaba: Próbálunk azért igazolni, de azokkal az árakkal, amik az utóbbi időben már az NB II-ben is elszabadultak, nem tudunk, de nem is akarunk versenyezni. Hatalmas igazolásaink nem lesznek, de minden posztra tervezünk azért erősítést. Vannak, akikkel már meg is állapodtunk, és vannak, akikkel még nem, de jó esély van rá, hogy nálunk folytatják. Remélem, hogy egy nagyon egységes, zömében fiatalok alkotta keretünk lesz. Az biztos, hogy nem fogjuk szétlőni az ellenfél kapuját 10 méterről, de jó védekezéssel, dinamikus, gyors támadójátékkal eredményesek lehetünk.  

Cívishír: Elég régóta ismerem a pályafutásodat. Egy kis pöfögésért, puffogásért sosem mentél a szomszédba… Az edző Szabó Csaba szívesen dolgozna együtt a játékos Szabó Csabával?

Szabó Csaba: Ha lehet, akkor inkább nem… Játékosként valóban megszólaltam, ha valami nem tetszett, de mindig a jó szándék vezetett. Edzőként is a demokrácia híve vagyok, azt vallom, hogy amit csak lehet, közösen beszéljünk meg, még akkor is, ha a végső döntést aztán nekem kell meghozni. Persze hamar rá kellett jönnöm, hogy húsz emberrel azért nem egyszerű megtalálni a közös hangot, ez egy külön műfaj. Ebben is sokat segít egyébként Bíró Imre, a DEAC kézilabda szakosztályának szakmai igazgatója és Medgyessy Sándor edző is, mindkettőjük mögött komoly játékos múlt áll, és nemzetközi tapasztalataik is vannak.

(T.T.)