Szuperhivatalok szuperköltséggel?

„Ne kelljen negyvenféle helyre szaladgálni, ha ügyet intéz az átlagpolgár!” – ez volt az egyik kormányfői hivatkozás a köz- és államigazgatás átalakításának indoklásakor. Helyes is! Legyen egyablakos ügyintézői rendszer, egyszerűsített eljárások, törvényesen ellenőrizhető önkormányzatok, hatóságok, hivatalok. És ne legyenek olyan igazgatók és egyéb vezető beosztású dolgozók, akik a munka- és a lakóhelyük között naponta több száz kilométereket ingáznak, szolgálati autóval, közpénzből fizetett benzinnel. Ám egyelőre elzárkózással találkoztunk, amikor az erős kormányhivatal-rendszer, a szuperhivatalok kialakításáról érdeklődtünk.

Nem keresték meg

Szeptember elseje meghozta az első változást. Visszaállították a megyei közigazgatási hivatalokat, s kinevezték azok vezetőit is. Ezzel pedig megszűntek a regionális államigazgatási hivatalok. Dr. Kerekes Edittől, az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal eddigi hivatalvezetőjétől ezzel kapcsolatban azt kérdeztük, elképzelhető-e, hogy a januárban felállítandó kormányhivatalban ő tölti majd be a főtitkárnak nevezett helyettesi posztot, aki a szakmát képviseli a vezető mellett. Kerekes Edit azt mondta: semmilyen pozícióval, illetve feladattal kapcsolatban nem keresték meg. A Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal élére egyébként szeptember 1-jétől Dr. Fazakasné Dr. Veszprémy Anna Mária került, aki már két évtizedes szakmai múlttal rendelkezik. A mostani, leglényegesebb változás az, hogy a megyei közigazgatási hivatalok újra jogszerűen el tudják látni az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.

Ennek jegyében zajlott tehát az a miniszteri aktus is, amikor Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter átadta a húsz közigazgatási hivatalvezető kinevezési okmányait. – Ők olyan szakemberek, akiknek átlagosan több mint húszévnyi közigazgatási gyakorlatuk van. Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy jövő januártól – a területi államigazgatási szervek integrációjával – fővárosi és megyei kormányhivatalok jönnek létre, mások mellett az egyablakos ügyfélszolgálat megvalósítása érdekében.

Több százezres benzinpénzek?

Bárki lesz is azonban a megyei kormányhivatal főembere, bőven lesz dolga a visszásságok, párhuzamosságok, ésszerűtlenségek kiiktatásában. Egyebek közt meg kellene szüntetni az olyan anomáliákat, amelyek a jelenlegi, regionális rendszerből adódnak. Gondolunk itt arra, hogy az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének szolnoki központját debreceni vezető irányítja, az OEP Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnak szolnoki központtal nyíregyházi igazgatója van. Arról, hogy ezek a vezetők milyen rendszerességgel járnak, jártak át a lakóhelyükről a munkahelyükre, nem tudunk pontos adatokat.

Arról viszont van információnk, hogy például a Nemzeti Közlekedési Hatóság tavaly kinevezett igazgatója Veresegyházáról jár dolgozni úgy Debrecenbe, hogy Nyíregyházán van a központ, míg szintén a közlekedési hatóságnál van olyan főosztályvezető-helyettes, aki nyíregyházi illetőségű, mégis naponta autózik át Nyíregyházáról Debrecenbe – mindkettő szolgálati gépkocsival. Csak az utazás havonta több százezres költséget jelent. Közpénzen.

Több, névtelenségét kérő autósiskola vezetője azt is elmondta a Cívishír kérdésére, hogy a régió kialakítása óta teljes káosz tapasztalható a képzés és vizsgáztatás területén. Míg a hatóság vezetői a gazdasági válság ellenére százezreket autóznak el havonta, addig a vizsgáztatás díjai az egekbe szöktek: az elméleti és a rutinvizsga több mint kétszeresére, a forgalmi vizsga díja pedig háromszorosára emelkedett januártól.

Ígérik, megszüntetik

Megkerestük a Nemzeti Közlekedési Hatóság sajtóosztályát, hogy megtudjuk, várható-e változás a szervezet felépítésében és működésében, de nem lettünk okosabbak. Baranyai Eszter kommunikációs és PR referens ugyanis azt mondta, az NKH átszervezéséről nem ők döntenek, kérdéseinkkel forduljunk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz.
Megtettük, bár konkrétumokat egyelőre onnan sem hallottunk. – A kormány alapvető célkitűzése, hogy a közigazgatás rendszere a korábbinál olcsóbb, hatékonyabb, egyszerűbb és átláthatóbb legyen. Röviden a „Jó Állam” kialakítása és működtetése a legfontosabb feladat, ennek egyik fontos lépcsője a fővárosi, megyei kormányhivatalok felállítása jövő év január 1-jétől – mondta Vannai Dorottya, a KIM sajtóosztályának munkatársa. Az új rendszer kialakításának azonban alapvető célja az államigazgatás területi szintjén jelentkező párhuzamosságok felszámolása, az államigazgatás működését szolgáló funkciók egységesítése.

Hamarosan döntenek

Ez biztosítja, hogy a Cívishír által vázolt, az államigazgatás jelenlegi, széttagolt rendszeréből fakadó (például a közlekedési hatóságnál tapasztalt) működésbeli anomáliák ne történjenek meg a jövőben. Az átalakítás során fő szempont a magas színvonalú szolgáltatások biztosítása és a bürokrácia csökkentése. A konkrétumokkal kapcsolatban ugyanakkor csak annyit tett hozzá: – Az integrációba bekerülő szakigazgatási szervek köréről a kormány rövidesen dönteni fog, ezt követően látjuk majd a fővárosi, megyei kormányhivatalok szervezeti felépítését.

B. Gergely Krisztina