Cseppet sem ingoványos az egykor mocsárra épült Komádi jövője

Komádi 75 kilométerre délre fekszik Debrecentől, és nagyjából ugyanekkora a távolsága a másik megyeszékhelytől, Békéscsabától is. A legközelebbi nagyváros Nagyvárad, csakhogy azt egy országhatár választja el Dél-Bihartól. Komádi fekvéséből adódóan többszörösen is hátrányos helyzetű. Mindemellett az ott élők a mindennapjaikat éppen úgy élik, mint bárhol a megyében.

Energia: itt a termálvíz nem jöhet szóba

Az energiafogyasztás optimalizálásával igyekszik további megtakarításokat elérni intézményeiben az önkormányzat. Ezt olyan módon teszi, hogy emiatt se a lakosság, se az ott dolgozók, se az ellátottak ne szenvedjenek hátrányt – válaszolta a Cívishír kérdésére Tóth Ferenc, Komádi polgármestere, akit egyebek mellett arról kérdeztünk, hogy milyen energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be a megugrott energiaárak miatt. A városvezető kijelentette, hogy nem túl egyszerű feladat a már említett elvárásnak megfelelő módon megvalósítani a takarékoskodást, majd hangsúlyozta, hogy a gyermek- és az idősellátás tabu, így sem az óvodában, sem a bölcsődében, sem az időseknél nem terveztek semmilyen megszorítást az egyébként is logikus takarékossági lépéseken túl. Ezen a városvezető azt értette, hogy fölöslegesen nem égetik a villanyt vagy a raktárakban nem megy csúcson a fűtés, korábban pedig optimalizálták a kazánok és a fűtőtestek működését.

Az elmúlt években az intézmények épületkorszerűsítésében az energetika is jelentős hangsúlyt kapott.

A külső szigetelések mellett a polgármesteri hivatalra, az orvosi rendelőre, az óvodára, bölcsődére és a piacra napelemeket szereltek, amelyek a villamos energia esetében szinte nullára hozzák ki a fogyasztást. A gáznál azonban ezt nem tudják elérni. A polgármester elmondta, a városháza volt az egyik legnagyobb gázfogyasztó, de költségmegtakarításra ott is van lehetőség, mivel a már korábban beszerelt vegyestüzelésű kazánban fával fűtenek. Számszerűsítve a megtakarítást nehéz megmondani. A különböző fogyasztási helyekre nem egyöntetű árajánlatok érkeztek, van ahol öt-, van ahol hatszoros az árnövekedés, míg a közvilágításnál hét és félszeres. Éves szinten összességében több tízmillió forintról van szó. Másik nagy fogyasztó a sportcsarnok, amit lehet használni; minimum hőmérséklet van az elfagyást megakadályozó temperáló fűtés mellett. A fűtési időszakban a civil szervezetek a művelődési házban kaptak helyet, ahol nem lehet 19 Celsius-fok alatt a hőmérséklet. A könyvtárban egyébként nemrégiben újították meg a bútorzatot, a padlózatot egy önerős beruházással, amellyel szeretnék népszerűsíteni az olvasást, továbbá szeretnék elérni, hogy az intézmény még inkább a kultúra központjává váljon. Emiatt sem tervezik a kulturális intézmény bezárását, kivéve a mások által is tervezett igazgatási szünet idejére, azaz 2022. december 22-től 2023. január 8-ig.

A város energiakiadásai között jelentős tétel a közvilágítás is.

Ennek korszerűsítése megtörtént, és több mint 40 százalék költségmegtakarítást eredményezett azzal együtt, hogy a nem lakóházas övezetekben is megtartották a sötétedés utáni mesterséges fényt. Az önkormányzat a szolgáltatóval további egyeztetéseket folytat arról, hogy a balesetvédelmet és a közbiztonságot szem előtt tartva milyen módon lehet még további megtakarításokat elérni. A termálvíz fűtésre történő hasznosítására Komádiban is tettek lépéseket. Tóth Ferenc elmondta, hogy a településen van egy aktív kút, ám önerőből képtelenség megoldani annak vízének fűtésre való hasznosítását. A strandfürdő megvan, de évek óta nem üzemel, azt korábban takarékossági okokból bezárták. A geotermikus energiát azonban Komádiban is szeretnék hasznosítani, a pályázatok is arról szólnak, hogy közintézményeket fűtsenek vele, ám a középületek a városban szétszórtan helyezkednek el, egymástól akár több kilométer távolságra is. A fürdő újranyitása nincs napirenden, de a tanuszoda tervezés időszakában van. Remélhetőleg elkészülhet a fejlesztés, hozzá pedig egy kisebb wellness rész is kialakítható.

Nehéz időben is sok a beruházás

– Ahhoz képest, hogy többen a jelenlegi időszakot beruházások szempontjából csendesebbnek tartják, nálunk elég sok fejlesztés valósult meg, vagy van kivitelezés alatt – tért rá a beszélgetés következő témájára Tóth Ferenc polgármester. – Belterületen a Tinódi és a Sárosi utcák kaptak új burkolatot, előtte pedig a Kossuth utca temető felé vezető részét aszfaltoztuk újra önerőből és belügyminisztériumi támogatásból. Az utóbbi helyen még parkolót is kialakítottunk. A vidékfejlesztési pályázaton nyert 300 millió forintból a Hercegföldön, az ott lévő tanyákhoz mintegy 2,5 kilométer hosszan aszfaltozott utat építettünk. Több mint hét és félezer négyzetméteren újítottuk meg a zöldfelületet a városban. A két iskolaépület közötti, meglehetősen retró részt korszerű közösségi térré, egy parkká alakítanánk majd át. Kormányzati segítséggel egy 100 milliós projektben a volt klubhelyiséget építettünk át közösségi térré. Ebben kap helyet az e-sport és a minden igényt kielégítő fitneszterem. Ehhez a projekthez kapcsolódik a művelődési házat megújító 605 millió forintos, a Találkozások háza nevet viselő beruházás. A pályázati támogatási szerződést a napokban írtuk alá. Ez biztosítja, hogy városunknak lesz egy színielőadások megtartására is alkalmas színházterme. Szintén a TOP Pluszban három utca belvízrendezésére nyertünk támogatást. Tudni kell, hogy Komádi mocsárra épült, és még a XVII-XVIII. században a halottakat csónakkal vitték a faluszigeteten lévő temetőbe. Amikor igazán vizes éveink vannak, a természet megmutatja, hogy hol voltak az erek, a vízfolyások, és ahogy a település terjeszkedett, egy-egy ilyen helyre is jutottak lakóházak. Az ilyen területeken fontos a belvíz rendezése. Korábban építettünk már két víztározót, és ezekkel rendeződött Komádi nagy részének belvízhelyzete. A mostani beruházás pedig teljesen megoldja, hiszen az utolsó kritikus ponton avatkozunk be – sorolta a városvezető. A belvízveszély elhárítása kapcsán Tóth Ferenc kitért arra is, hogy nehezen lehet lemérni a az eddig munka hatékonyságát, mert az utóbbi 7-8 év száraz volt. Ám bármikor csapadékosabb lehet az időjárás, mint amilyen 2010 és 2011 téli időszakaiban is volt, amikor folyamatosan dolgoztak a szivattyúk, így mentették a lakóházakat. A termőföldek jelentős része is víz alatt volt akkor.

Térjünk azonban vissza a mába!

Látható, hogy sokat szépült Komádi. Rendezettek az utcák, az ingatlanok előtti előkertek és a közterületek. Ebben a lakosság mellett a közfoglalkoztatottak munkája is benne van. – Próbálunk olyan növényeket telepíteni, amelyek bírják a mostani, lassan sivatagivá váló éghajlatot. Szeretnénk a későbbiekben parkosítani a tévétorony környékén, a Furtai úton, a Fő utca mindkét szakaszán. A zöldfelületeket azonban fenn is kell tartani. Egy csapadékosabb időszakban több kilométeren kell füvet nyírni, az ehhez szükséges gépesítést, üzemanyag-ellátást pályázatokkal tudjuk megoldani – fogalmazott a polgármester. Hozzáfűzte, ebben a tevékenységben részt vesznek a közmunkások is. A közfoglalkoztatásban egyébként többféle munkát is végeznek. Betonelemeket gyártottak, ebbe beletartoztak a járdalapok, zsalukövek, mederelemek is. A járdalapokat folyamatosan használják fel; nemrégiben közel egy kilométer utat újítottak fel, és ugyancsak egy kilométer hosszban rakták le az árkokba a mederelemeket, de építették a mozgáskorlátozottak bejáróit is.

Sztráda: nincs közel, de így is segít

– Az, hogy az autópálya Berettyóújfaluig ér, és már 45-50 perc alatt elérhető Debrecen, a munkavállalók számára óriási előny – folytatta a sztráda előnyeivel Tóth Ferenc. – Ahogy Debrecenbe egyre több munkáskéz szükséges, úgy egyre többen fognak Komádiból is bejárni oda. A két városban az ingatlanárak nem összehasonlíthatók. Itt sokkal olcsóbbak, és a megyeszékhelyen sem biztos, hogy a város másik végéből túl gyorsan be tudnak jutni a déli ipari parkba. Komádiban pedig ugyanabból a pénzből sokkal nagyobb házat, kertes házat lehet vásárolni – tudatta.

A polgármester elmondta, hogy városában az ipartelepítésben volt valamennyi mozgolódás évekkel ezelőtt, de azt a minimálisat a koronavírus elsodorta.

Most pedig a háború következtében előállt gazdasági helyzet veszi el a beruházási kedvet. Komádinak mintegy hat hektár nagyságú gazdaságfejlesztési területe van, ennek egy részéért volt, aki évekig fizette a bérleti díjat, majd visszamondta, tehát nem erősítette meg szándékát, hogy a dél-bihari városban szeretne beruházni. Volt más érdeklődő, de ő is visszalépett. Ennek okát Tóth Ferenc abban látja, hogy hiába közel van Berettyóújfalu, az autópálya, addig azonban, amíg Debrecenben van iparosításra alkalmas hely, ide nehezebben jönnek. Az országhatár közelsége az érkező munkavállalók miatt jelent előnyt. Magyar munkavállalók érkeznek, főleg a szolgáltató szektorba, és egyértelműen a kedvezőbb bérek miatt.

Itt kell tartani a fiatalokat

Komádiban is probléma a fiatalok elvándorlása, ez azonban cseppet sem újkeletű. A lakosságszám folyamatosan csökken: a városban 1962-ben 10 ezer 800-an éltek, míg napjainkban csak 5 ezer 471-en. Feleződött a lakosság, és ennek több oka van. A nagyobb foglalkoztatók, mint a téesz vagy a kendergyár megszűnésével a dolgozói létszám minimálisra csökkent. A szolgáltatói szektorban a KTSZ 150-200 embert foglalkoztatott. Ez sincs már meg. Mindez együtt nagymértékű elvándorlást idézett elő. A 60-as évek közepétől a lakótelepek vonzották a kisebb települések, így Komádi lakosságát is. – A munkahelyek lennének a legfontosabbak, de ezért mi nem tudunk tenni. Az elvándorlás ellen a legtöbb, amit tehetnénk, hogy a fiatalok letelepedését, a születéseket támogatnánk. A szociális hálót jobban ki kellene terjeszteni az itt élőkre, és ebben benne vannak a fiatalok is. Támogatni szükséges a bölcsődében, az óvodában, az általános iskolában a tanévkezdést. A középiskolásokat tudjuk segíteni, és nemcsak a Bursa Hungarica keretében, hanem saját forrásból is – beszélt a fiatalok helyben tartásának a lehetséges módjáról Tóth Ferenc, akinél rákérdeztünk, hogyan áll a börtönépítés. Tudni kell, hogy Komádi volt az egyik olyan települése az országnak, ahová egy bő fél évtizeddel ezelőtt országos projektben, néhány száz munkahelyet teremtve börtönt épített volna az állam. – A börtönprojekt úgy tűnik, nem fog megvalósulni, miután az állam megoldotta az eredeti problémát. A gond az volt, hogy az elítéltek túlságosan szűk helyen voltak. Ezt megszüntették a meglévő épületek bővítésével, konténerhelyek kialakításával. Addig, amíg az államnak ilyesmire nem lesz szüksége, a hozott intézkedésekkel a projekteket befagyasztják. Amit meg is értek, mert a végén már hatalmas összeg lett volna az új börtönök építése – zárta szavait.

TT.