A kilátástalanság szintjére zuhant a méhészek helyzete

– Jól teleltek a méhállományok, betegség sem tizedelte őket, és tavasszal úgy alakult az időjárás, ahogyan az a méhészek forgatókönyvében szerepelt. Hosszú idő után az idei volt az első olyan év, amikor a fagy nem károsította az akácot, teljes volt a virágzás. Rengeteg akácmézet pergettünk, aminek különösen örültünk, hiszen ez a legkelendőbb a hazai és a külföldi piacokon is. A Dunántúl déli részén, főleg a Zselicben a hárs is nagyon jól virágzott. Intő jel volt azonban a repce igen gyenge virágzása – kezdi az év értékelését Király László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Hajdú-Bihar megyei elnöke, aki hozzáfűzi még, hogy még májusban is minden megvolt a mennyiségében és minőségében is kiváló mézterméshez.

Igaz, száraz volt a tél és a tavasz is, emiatt tudtak csak kevés repcemézet pergetni, de remélték, Medárd meghozza az esőt. Nemhogy nem hozta meg, hanem az egész nyár rendkívül aszályos volt.

Ennek következtében – mondja Király László – vadvirág sehol sem volt, a mi vidékünkön csupán a gazdasági növények jöhettek számításba. Igaz, a kukoricavirág nem ad mézet, viszont a virágpor miatt nagyon jelentős. Ez a takarmánynövény gyakorlatilag alig hozott termést. A napraforgó valamivel jobb volt, de a múlt esztendőkben megszokott nagy, lapostányárnyi virágok helyett az idén csupán befőttesüveg, -fedőnyi volt az olajos növény virága. A facélia, a mézelőfű is gyengén virágzott. Így összességében az akácmézből sok lett, a vegyes virágmézből gyenge-közepes mennyiséget, míg a napraforgóból, repcéből keveset tudtak pergetni a méhészek.

Mézkirálynő és mézlovagrend

A már említett aszályprobléma mellett azonban van sokkal súlyosabb gond is, aminek egyelőre sem az okát, sem a megoldását nem látják a méhészek. – A hungarikumnak számító akácmézből nagyon sok van, szinte túlcsordulnak a hordóink, és a minősége is kiváló. Ennek ellenére nem kell senkinek, nem tudjuk eladni az akácmézet. Még kilogrammonként 1800 forintos áron sem. Tavaly 2 ezer 300 forint volt kilója. Miközben a boltokban most találkozhatunk 8 ezer forintért is akácmézzel. De ugyanúgy nem kell a vegyes virágméz, aminek kilóját 1100 forintért adnánk. Ezt az áruházláncok polcain 3500-4000 forintért kínálják. – részletezi a méhészek problémájának kereskedelmi oldalát Király László. (A kiskereskedelmi árak helytállóak, mi magunk is hasonló mézárakkal találkoztunk a szuper- és hipermarketekben – a szerk.)

Hogy a Nyugat-Európában, de akár világviszonylatban is a kiváló minőségéről ismert magyar akácméz iránt miért csappant meg drasztikusan a kereslet, arra csak következtetni tud a méhészszakma.

– A három legnagyobb felvásárlóország (Franciaország, Németország és Olaszország) a korábbi évek gyakorlatától eltérve valószínűleg most nem akar készletet felhalmozni, ezért csak kisebb mennyiségeket vásárol. De hogy a hazai fogyasztóknak az idén miért nem kell az akácméz, elképzelésünk sincs! Mint ahogy arról sem, hogy a vegyes virágméz iránt miért csappant meg a kereslet – ad hangot tanácstalanságának Hajdú-Bihar első számú méhésze, aki elmondja azt is, hogy a jó néhány évvel ezelőtti évenkénti és személyenkénti mézfogyasztás a fél kilóról 2021-re az egy kilóra növekedett. És emögött rengeteg munkája van a méhészeknek. Pénz híján önmaguk népszerűsítik az egyébként nagyon egészséges mézet, valamint annak fogyasztását. Létrehozták a mézlovagrendet, választanak mézkirálynőt, ezekhez kapcsolódóan társasági eseményeket tartanak, továbbá az óvodákban, iskolákban mézreggeliket rendeznek.

Se cukor, se akác, csak drága benzin

Király László a jelen időszak problémái után áttért a jövőt illető aggályaira. – Azért, mert a most eladhatatlannak tűnő mézkészletek miatt kevesebb a méhészek bevétele, félő, többen felhagynak a mezőgazdaság számára is nagyon fontos méhészkedéssel. Vagy ha nem is hagyják abba, csökkenhet az úgynevezett vándorméhészek száma, akik kaptáraik szállításával követik az országban például az akác- vagy a hársvirágzást. Óriásit emelkedett az üzemanyagok ára, amit már nem tudnak megfizetni. Mióta hatósági áras a méhek táplálásához elengedhetetlenül fontos cukor, szinte teljesen elfogyott a boltok polcairól. Vagy marad az úgynevezett méhészcukor, aminek ára kilogrammonként 500-600 forint. Ha ezeket összevetjük a méz iránt visszaesett keresettel, nem csoda, hogy a méhészek aggódnak a megélhetésük miatt. De térjünk vissza egy sajnálatos tendencia erejéig az akácmézhez! Energiaválság idejét éljük, és a fa, mint fűtőanyag felértékelődött. Az akácfa kiváló tűzifa, jól hasad és nyersen is jól ég. Lényegében most szabadon kivághatók az akácerdők. Félő, a következő években drasztikusan lecsökken a magyar méhészeknek a világhírnevet adó akácméz alapanyagát jelentő erdő nagysága – fejezte be gondolatait Király László.

FR