Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Szikrázott a tépei határ – óriási a kár

| 2022. 10. 22. | 11:00:00
Hektáronként akár félmillió forint.
Szikrázott a tépei határ – óriási a kár
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Már a tavaszi terméskilátások sem voltak túlságosan biztatóak; erre érkezett a mindent pusztító nyári aszály. A termésnek csupán elenyésző hányadát takaríthatták be a gazdák. Deák László, tépei mezőgazdasági vállalkozó farmjára, mintegy négyezer hektár integrátorához látogattunk ki a minap, és a generációk óta a földművelésből élő Deák család tagja igen szomorú képet festett az ez évi termésről.

Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet súlyosságát megértsük, a múlt év elejéig mentünk vissza az időben.

– Tavaly december 31-ig 270 milliméter csapadék hullott, tehát az idei évet már körülbelül 200 milliméter hiánnyal kezdtük. Májusig rendes esztendőkben legalább 120 milliméter szokott esni. Ez most kimaradt. És még csak a tavaszi vetésnél tartunk. Közel 400 milliméter hiányzott már a földekből, és ez az őszi vetéseken nagyon látszott. A gabona bokrosodása szinte teljesen elmaradt, az elvárható biológiai fejlettségnek jó, ha az 50 százalékánál jártak a növények. És ez az aratásnál nagyon érződött! Ha nincs elegendő darabszámú kalász, miből legyen jó termés? A tavaszi vetésnél tehát már rengeteg nedvesség hiányzott a talajból. Erre jött a nyári aszály. Négy hónap alatt területi átlagban összesen 30 milliméter esett. Az augusztussal záródó 20 hónapos időszakban 500 milliméter csapadék nem hullott le – részletezi az aratás előtti állapot súlyosságát Deák László, aki legfontosabb szántóföldi növényeik idei termésátlagainak sorolásával folytatja. – Búzából a 6-9 tonna/hektár átlag helyett 1,5-2,2 tonna termett, a szokásos 25-30 százaléka. Árpából százalékosan ugyanennyi 1,5-2 tonna/hektár termésátlag mellett. A napraforgó jobban bírja a szárazságot, ennél a növénynél a korábbi évek átlagának 30-40 százalékát be tudtuk takarítani, ami 1,5 tonna termést jelentett hektáronként. A legnagyobb veszteséget a kukoricánál szenvedtük el. Itt a szokásos hektáronkénti 12 tonna helyett 0,8 tonna az átlagunk. Mindezt úgy, hogy a növényeknek a jó gazda gondosságával megadtunk mindent; alaptrágyát, fejtrágyát, lombtrágyát; időben végeztük az aktuális munkálatokat. Bebizonyosodott az, amit egyébként tudtunk, víz nélkül nem lehet termelni –fogalmazott.

A gazda a kukoricatermésnél kicsit elidőzött, hiszen az már a nyár derekán látható volt, hogy nem sok termést fog adni a legfontosabb szemestakarmány.

Amit meg lehetett menteni, azt megpróbálta megtenni. Mégpedig a kukoricát zöld állapotában besilózni, hogy azt takarmányként hasznosíthassák az állattartók. Csakhogy a zöldtömeg-mentést csak azt követően lehetett megkezdeni, hogy ha azt a biztosító társaság leszemlézte. – Akinek szerencséje volt, július végén megnézte a biztosító és vághatta a kukoricát, majd eladhatta valamelyik állattartónak. Akinek viszont nem volt szerencséje, csak szeptember elején jöttek ki szemlézni, és csak a száraz növényzetet vághattuk már le, azt báláztuk be – mondja a gazda, akinél rákérdeztünk arra, is hogy egy ilyen aszályos év után és ekkora terméskiesés mellett egyáltalán lehet-e nyereségességről beszélni. – A termelők körülbelül 30 százalékának van csak mindenre kiterjedő biztosítása annak ellenére, hogy állami támogatás is kapható rá.

A termelés önköltségét körülbelül kiadja a kártérítés, földbérleti díj nélkül.

Tehát akinek van biztosítása, az mondhatni nullára ki tudja hozni az évet, beáldozva a területalapú támogatást is. De ezt is csak úgy, ha a közvetlen költségeket vesszük üzemanyag, vetőmag, műtrágya, stb. A gépkopás, a munkabér, akár a sajátunk is, és egyéb közvetett költségek az természetesen a már teljesen a mi kárunk. Akinek nem volt biztosítása, az függően a terület saját vagy bérelt jellegétől, valamint az igénybe vett bérszolgáltatás mennyiségétől, szinte semmi kukoricatermés esetén 300-600 ezer forint/hektár kárt kénytelen elszenvedni.

És ahogy szokott lenni, a nagy szárazság után megérkezett szeptemberre az eső. Mégpedig olyan mennyiségben, hogy amíg január és augusztus vége között összesen 120 milliméter hullott a tépei határra, addig szeptemberben 130 millimétert adtak a felhők.

A teljesen kiszáradt, átrepedezett talaj itta az esővizet, sár csak nagyon rövid ideig volt. A talaj felső 30-40 centiméteres rétege annyira telítődött nedvességgel, hogy el lehet végezni az őszi talajelőkészítést és a vetést. Milyen idő kellene a folytatásban? Deák László mosolyogva sorolja, hogy minden hónapban legalább 100 milliméter "csendes" csapadékot szeretne, télen félméteres, tartós hótakaró, hetekig tartó, mínusz 15 fokos faggyal. Ez utóbbi a rezsiszámlát növelné (ami jelen helyzetben nem lenne szerencsés), viszont a talajlakó kártevőket alaposan megtizedelné. Ilyen előzmények után nyugodtabban vághatnának neki a 2023-as esztendőnek.

A löszhát jobban adott

A megyei agrárkamarától a hajdú-bihari napraforgó- és kukoricatermés mennyisége és minősége iránt érdeklődő kérdéssorunkra kapott válaszok tökéletesen összecsengenek azzal, amit a Deák Majorban hallottunk, tapasztaltunk.

Az elmúlt 12 hónapban csupán novemberben, decemberben, áprilisban és szeptemberben érte el a csapadék mennyisége a sokévi átlagot.

Januárban, februárban, márciusban folytatódott a szárazság, az egyharmadnyi csapadékmennyiség miatt a talaj vízkészlete rendkívüli aszályos állapotot idézett elő minden kultúrában. Az idei év az elmúlt 70 esztendő legaszályosabb éve, amely minden betakarított termés esetében jelentős kiesést okozott. A rendkívüli száraz, meleg időjárás felgyorsította a növények érését. Emiatt a nyári betakarítási munkák a szokásosnál hamarabb kezdődtek.

Megyénkben közel 66 ezer hektáron vetettek napraforgót, a termés érése gyors és kényszeredett volt az aszályos időjárásban.

A megyei termésátlagok 0,3-4 tonna/hektár szélsőérték közöttiek, megyei összesített terméseredménye hektáronként átlagosan 1,8 tonna, ami jócskán elmarad az utóbbi évek 2,9 tonna/hektártermésétől. Legjobb átlagú Hajdúböszörmény térségében van, ahol 2,5 tonna, és a megye északkeleti részében, Nyíradony körüli területeken körülbelül 2 tonna/hektár körüli mennyiség. A hajdúszoboszlói kiváló minőségű termőterületeken, valamint a megye déli részén 1,3-1,6 tonna a termésátlag. Kukorica után alacsonyabb, míg búza, borsó elővetemény után magasabb termésátlagok születtek. Minőségét illetően jellemző a kis tányérú, apró szemű termés, sok a megszorult, üres szem, az olajtartalom 45-46 százalék. Tovább rontja a mennyiség helyzetét, hogy az apró szemeket a kombájn kifújta. Jelentős, 2-6 százalék közötti a madarak okozta kár.

A betakarítással a gazdák szeptember közepére végeztek volna, de az esős napok lelassították a betakarítás ütemét.

Az Alföldet sújtó rendkívüli aszály talán legnagyobb vesztesége a kukoricatermés jó részének megsemmisülése. A megyében vetésterülete 90 ezer 969 hektár. A kultúra területének 59 százalékát, körülbelül 54 ezer hektárt a gazdák kármentésként vagy lesilózták, vagy be sem takarítják, mert termést sem tudott hozni. A tömegtakarmányként besilózott kukorica szárazanyagtartalma nem érte el a 30 százalékot, cső nem volt rajta, így tápértéke alacsony. Van, ahol csak szénával keverve etethető, annyira rossz. A gazdák a megmaradó területen, a közel 36 ezer hektárból 4 ezer 500-at takarítottak be, mégpedig a vártnál is rosszabb eredménnyel. Zömében 1-2 tonna/hektár hozam alakult; ahol jobb mikroklímájú a terület, ott 4-5 tonna, az öntözött területeken maximum 6-8 tonna/hektár az eredmény, megyei átlaga hektáronként 1,27 tonna. Legrosszabb átlagok a megye déli részén, valamint a megye középső, a Hajdúszoboszló körüli területein születtek, ahol alig éri el az 1-1,2 tonnát hektáronként az átlagos eredmény. Jobb helyzetben a hajdúböszörményi és a debreceni területek vannak, ahol a gazdálkodók jelenleg 1,2-2 tonnát vágtak hektáronként. Gondot okozott az elmúlt 3 hét csapadékos időjárása, a kultúrában néhol megjelent a gombásodás az álló csövekben.

T.T.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Támogatásra pályázhatnak a debreceni civil szervezetek
Támogatásra pályázhatnak a debreceni civil szervezetek
Működésre, programszervezésre, munkabérekre, eszközvásárlásra fordíthatják a pénzt.
Hirdetés
Hirdetés
Egy rendőr tanúvallomása: Magyar Péter újabb posztjában Deutsch Tamásról ír
Egy rendőr tanúvallomása: Magyar Péter újabb posztjában Deutsch Tamásról ír
A Fidesz EP-listavezetője többször is kábítószer hatása alatt állhatott – ez derül ki a leírtakból.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
Letették a logisztikai csarnok alapkövét Ebesen
A cégcsoport érdekeltségein keresztül már Debrecenben is jelen van. Zöld és lakosságbarát.
Tíz újabb Mercedes váltja a korábbi Volvókat Debrecenben
A számok alapján sokkal több 6-14 éves készül használni a közösségi közlekedést, mint az ingyenesség előtt.
Ingyenes jogosítvány – egy debreceni autósiskola szemével
Az új intézkedés a közlekedési kultúrán javíthat, de nem jelent jelentős kiadáscsökkenést.
Keresztje lett Biharkeresztesnek a sok iparűzési adó
Kopogtatnak újabb beruházók a kisvárosban, az ipari területre alkalmas hely azonban elfogyott.
Szőnyeget vennének a Hotel Lyciumba
Az Aquaticum Debrecen Kft. pályázata.
Pert nyert a Forbes a Hell cég ellen, azaz le lehet írni a milliárdos tulajdonosok nevét
2019-ben a személyiségi jogok megsértése miatt nyújtottak be keresetet a bíróságra.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
Berettyóújfalu három iskolája is bemutatkozott a Kölcseyben
Berettyóújfalu három iskolája is bemutatkozott a Kölcseyben
A főispán és a polgármester a szakképzés jelentőségét hangsúlyozta.
 Modern SPAR szupermarket nyílt Hajdúböszörményben
Modern SPAR szupermarket nyílt Hajdúböszörményben
A több mint 100 millió forintos beruházással elkészült új SPAR szupermarket március 21-én nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Hajdúböszörményben. A Baltazár Dezső utca 8-16. szám alatti fejlesztés révén 20 fő foglalkoztatására teremtett lehetőséget a vállalat.
Ami a világűrben zajlik, arról Debrecenben tudnak
Ami a világűrben zajlik, arról Debrecenben tudnak
Innovációs Laboratóriumot avattak az NI Hungary debreceni telephelyén.
Hirdetés