Püspökladányba is megérkezett a Bocskai-szablya
Az elmúlt évtizedek hagyományát követve, több programmal is emlékezett Püspökladány lakossága az 1956-os forradalom és szabadságharcra, valamint a köztársaság kikiáltásának évfordulójára. Ez utóbbinak az a püspökladányi vonatkozása, hogy 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök, Püspökladány országgyűlési képviselője kiáltotta ki a köztársaságot a Parlament erkélyéről. Az október 23-a a nemzeti ünnepek sorában a Sárrét-menti városban azért van kitüntetett helyen, mert egy 1991-es önkormányzati képviselő-testületi határozat szerint, ezen a napon adják át a város Diszpolgár- és Pro Urbe elismeréseit.
Haladjunk azonban sorba az eseményeken. Délelőtt ismét nagyon sokan vettek részt a köztársaságnapi kerékpártúrán. Kora délután a város temetőjében megkoszorúzták a 66 évvel ezelőtti forradalom két püspökladányi áldozatának sírját, majd a művelődési központban gyűltek össze a ladányiak a városi ünnepségre. A napot az ugyancsak hagyományos fáklyás menettel zárták az emlékezők, akik a múzeumtól indultak, majd az 1956-os emlékkőnél beszédeket hallgattak meg.
Térjünk azonban vissza a városi ünnepségre, ahol Tóth Lajos polgármester beszédében végigkövette 1956 október 23-és november 4-e közötti eseményeket, hangsúlyozva, hogy a forradalom első megmozdulásai Debrecenben voltak, majd innen tevődött át a súlypont Budapestre.
– 1956 több volt, mint forradalom. Nem mennyiségi, hanem minőségi volt. Feladatunk ma az, hogy megőrizzük a forradalom és szabadságharc becsületét. A magyar nemzet ma is erős nemzet, egyik legerősebb a világon, talán a történelem során ránk rótt megpróbáltatásai miatt. Kiállunk a céljainkért, hitünk megingathatatlan – fogalmazott a városvezető.
Az eseményen jelen volt Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke is, aki a püspökladányiaknak is elhozta a megye településeinek összetartozását szimbolizáló Bocskai-szablyát.
– Elmúlt ezer évünk azzal telt el, hogy különböző háborúkban vettünk részt. Vannak dicsőséges évfordulóik, és vannak olyanok, amelyek megedzettek bennünket
– kezdte gondolatait Pajna Zoltán, majd az 1500-as évek világába vezette vissza hallgatóságát. Felidézte, hogy akkor Püspökladány a tatárok pusztítása után, az Oszmán birodalom szorításában volt. És amíg Amerika felfedezése után Nyugat-Európa hajós népei kirabolták a fél világot, nekünk 1526 jutott részül. Akkor azt üzentük a világnak, hogy amíg ők a javak megszerzésével törődtek, nekünk egy országot kellett megvédeni.
A 66 évvel ezelőtti történésekre térve Pajna Zoltán arról, beszélt, hogy 1956-ban a nagyhatalmak, ígéretük ellenére, nem álltak a forradalmunk, a szabadságharcunk mellé. 1956 hősei valódi hősök voltak. És ma, amikor az orosz-ukrán háború az új világrend kialakításáért folyik, nekünk ma is úgy kell nézni a világot, hogy meg kell találni a nemzeti összetartozásunkat, a közösségeket, ne engedjük azt, hogy közénk éket verjenek mások. Ma nem kell részt vennünk háborúban, érdekünk, hogy az minél hamarabb befejeződjön, és folytathassuk hazánk építését. A szablya ezt az együttműködést jelképezi.
Az ünnepség végén Tóth Lajos és Pajna Zoltán a Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör Egyesületnek, valamint a Püspökladányi Református Egyházközségnek átadta a Pro Urbe díjat.
