Egyek is esélyes az Európai Falumegújítási Díjra

Egy lengyel és két osztrák településfejlesztési szakember járta Egyek utcáit, intézményeit október 7-én. Watslaw Idziak, Diana Ortner és Christian Kropfitsch az Európai Falumegújítási Díj szemlebizottságának tagjaként érkezett a hajdú-bihari településre. És hogyan került Egyek egy ilyen neves elismerés szakembereinek érdeklődési középpontjába? Úgy, hogy megnyerte az Európai Unió által kétévente meghirdetett falumegújító versenyt, így Egyek képviseli hazánkat a nemes versengésben. Ahhoz pedig, hogy a döntést hozó grémium fel tudja állítani a versenyben lévő 21 település közötti sorrendet, személyesen is meg kell győződniük a helyi viszonyokról. Watslaw Idziak, Diana Ortner és Christian Kropfitsch október 7-én érkeztek, és 8-án késő délután távoznak Egyekről.

Előtte viszont még válaszoltak a Cívishír kérdéseire.

– Az Európai Falumegújítási Díj nemzetközi zsűribizottság tagjaiként érkeztünk Egyekre, hogy lássuk a pályázatban leirt fejlődést, a beruházásokat. A mi csoportunk három falut látogat végig, azt magunk válogattuk ki, hogy hová szeretnénk menni. Először a szlovéniai Ljublnoban voltunk, aztán Ausztriába, Burgenland tartományba, Stadt Schleiningbe tettük át a székhelyünket. Onnan érkeztünk Egyekre – válaszolták kérdésünkre, de azt is elmondták, hogy miért éppen e három közép-európai falut jelölték meg úticélként. – Ezek a települések új résztvevői a versenynek. Az rendkívül érdekes volt számunkra, hogy a három helység teljesen más adottságokkal rendelkezik – tudatták. Arra voltak kíváncsiak, hogy ez a három falu milyen módszert választott a fejlődésre. Azt tapasztalták, hogy eltérő a fejlődésük sebessége és fejlődés formája.

Ez a szép Egyeken

Mint azt elmondták, Egyeknek szép középületei vannak, rendezettek az utcái, és kifejezetten tetszettek nekik a hagyományos dolgok, például a csipkék, a csipkekészítés. Elismerően szóltak a gyepmesteri telep működéséről, ott a kutyák elhelyezéséről. Egyenként is megfogalmazták a legnagyobb élményüket. Watslaw Idziaket az iskolás gyermekek labdajátéka, az ott kialakult atmoszféra hatotta meg leginkább. A lengyel férfi hozzátette, a speciális igényű embereknek Egyeken különösen sok lehetősége van. Emellett az utcákon lévő a sok fa, a színes házak ragadták meg figyelmét. A Tirolból érkezett Diana Ortner azt emelte ki, hogy Egyeken nem feledkeznek meg a szegény emberekről, gondoskodnak róluk.

Az ugyancsak ausztriai, de Karintiából jött Christian Kropfitsch egy összehangolt településfejlesztést fedezett fel, ami jó alapot ad a további előrelépésre is.

– Nem versenyről van szó az Európai Falumegújítási Díjban, hanem hidakat építünk a múlt és a jelen között; és ez Egyeken jelen van. A résztvevők valójában tapasztalatokat szereznek, tanulhatnak egymástól, elleshetik a jó praktikákat, és azokat alkalmazhatják a településükön. Éppen ezért mi úgy látjuk, a vetélkedésben résztvevő összes település győztes – foglalták össze a verseny jelentőségét a bizottság tagjai, akik nem rejtették véka alá azt sem, hogy az ittlétük rövid ideje nem alkalmas a teljes kép kialakítására. Ez inkább alkalmat ad a találkozásra, ismerkedésre, és hogy elindítsanak egy aktivitást. A látottakról és a versenyre készült videófilmről elismerően beszéltek, külön tetszett nekik, hogy az elmúlt 12 évben 99 beruházás valósult meg Egyeken.

Önmagukhoz képest

Szeptember 30-án, az önkormányzatok napján Egyeken tartott ünnepségen az eredmények között természetesen szóba került az Európai Falumegújítási Díj is. Akkor Miluczky Attila polgármester úgy fogalmazott, hogy ha a bizottság a település önmagához mért fejlődését nézi, akkor van esélyük a jó helyezésre. Ha viszont magát a falu fejlettségét, akkor nem sok sikerrel rúghatnak labdába a jóval magasabb életszínvonalat jelentő nyugat-európai falvakkal szemben. Adódott tehát a kérdés: figyelembe veszik-e az önmagukhoz való fejlődést. – Igen! – állították határozottan. – Az értékelésnek nem az a fő szempontja, hogy milyen fejlettségi állapotot ért el egy település, hanem az ott élőknek mennyivel váltak jobbá az életkörülményei, mennyivel érezhetik jobban magukat a fejlesztések által. Leginkább olyan települések nyernek, ahol a közösségben is nagy fejlődés megy végbe – szögezték le, hozzátéve, hogy minden településnek megvannak a saját kihívásai. Például vannak olyan, nagyon jól menő helységek, ahol a turizmusból sok bevétel van, mégis elvándorolnak az ott lakók. Hogy miért? Elegük van a sok emberből, és mint fogalmaznak, a turizmus árvízként önti el őket.

A bizottság december elején hirdet eredményt, a díjkiosztás pedig tavasszal lesz a két évvel ezelőtti kiírás győztesénél, a bajorországi Hofheimerland településen.

Ott találkoznak az európai döntőbe jutott 21 település képviselői, és egy vidám ünneppel egybekötve személyesen is találkozhatnak, tanulhatnak egymástól. Az egyeki bizottsági tagok hangsúlyozták: nem a nyeremény a lényeg, hanem az, hogy találkozhatnak Európa legjobb példáival, projektjeivel, és azokat haza is vihetik.

KZS