Zöldül a megye, újulnak az utak

Hajdú-Bihar 54 települése a TOP Plusz aktuális pályázati kiírásaiban összesen 13,5 milliárd forint támogatást nyert. A pályázat eredményhirdetése szeptember 12-én, hétfőn délután volt a megyeháza Árpád-termében a nyertes települések polgármestereinek, alpolgármestereinek jelenlétében. A most realizált pályázati összeggel együtt 2022-ben Hajdú-Biharba már közel 34,4 milliárd forint TOP Plusz-os pályázati támogatás érkezett.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke elöljáróban elmondta, hogy az előző, a 2014-2020-as pályázati ciklussal vannak még nehézségek, ezeket a települések a közreműködőkkel mihamarabb zárják rövidre, fejezzék be. A mostani, 2021-2027-es időszak támogatásaira térve hangsúlyozta, hogy ezeket a forrásokat az Európai Unió csak akkor folyósíthatja, ha az Európai Bizottság megállapodik a magyar állammal. A magyar állam egyébként 400 milliárd forintig kötelezettségeket az Unió által is finanszírozott beruházásokra.

Pajna Zoltán javasolta a nyertes települések polgármestereinek, hogy keressék az államkincstárat, és kössék meg mihamarabb a kiviteli szerződéseket, majd a lehető legrövidebb időn belül kezdjék meg a projektek előkészítését, megvalósítását.

– Mindez azonban függvénye annak, hogy szeptember 20-át követően az ország és az Unió megállapodásában milyen hírek érkeznek Brüsszelből. Remélhetőleg a magyar baloldalnak nem sikerül megakadályozni, hogy forrásokat kapjon az ország – tért át a támogatás aktuálpolitikai vonzatára a közgyűlés elnöke, majd kijelentette, a 2021-2027-es  időszak legnagyobb nyertesének a vidék Magyarországának kell lennie, hiszen a támogatások nagy része a vidékfejlesztésre megy.

– Ha a baloldal ezt megakadályozza, akkor a vidéki Magyarországot köpi szembe – fogalmazott Pajna Zoltán, hozzáfűzve, ha ez az állapot esetleg előállna, akkor közösen kell megfogalmazniuk, hogy azt a döntést miként fogjuk értelmezni – mondta Pajna Zoltán.

Korbeák György a megyei fejlesztési ügynökség vezetője elmondta: munkatársaival tavaly szeptember óta készülnek a mostani pályázatokban megfogalmazott célok megvalósítására. Kidolgozzák annak módját is, hogy olyan források menjenek az adott településre, amelyekre ott szüksége van az önkormányzatnak. A jelenlegi pályázatokra térve részletezte, hogy a településvezetés most már meg tudja kezdeni a közbeszerzési- és projektelőkészítési munkát. 2030-ig fejlesztési koncepciókat készítenek az önkormányzatokkal közösen, hogy erősítsék a vidék megtartó erejét, továbbá a koncepciónak része lesz az is, hogy miként tudják még hatékonyabban fejleszteni a településeket. A jövőben az ügynökség még inkább segíteni szeretné az önkormányzatok közbeszerzéseit. Korbeák György is felhívta a polgármesterek figyelmet, hogy minél hamarabb kezdjék meg a beruházások műszaki tartalmainak kidolgozását, hogy el lehessen kezdeni a közbeszerzéseket.

Czapp Zsuzsa projektmenedzser részletes tájékoztatásából kiderült, hogy melyik pályázati kiírásban mire nyertek támogatást a települések.

A belterületi zöldfelületek növelése, játszóterek és más közösségi terek, valamint sport infrastruktúra megvalósítása volt a sláger. De ebbe a kategóriába lehetett sorolni az utak javítását és térkövezett felületek létrehozását is. Népszerű volt a zöld infrastruktúra beruházás, a csapadékvíz elvezető rendszerek létrehozása.

Mindezek mellett az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére is sokan nyertek támogatást. A gyermekintézmények létesítésére csupán Hajdúszoboszló adott be pályázatot, míg a hulladékkezelők zöldítésére senki sem pályázott.