Nánás példát mutat ökotermelésben
Az ökológiai gazdálkodás jelenéről, a jövőbeni lehetőségekről, valamint az élelmiszer-alapanyagok feldolgozásáról és értékesítéséről tanácskoznak a téma szakemberei csütörtökön és pénteken a hajdúnánási Kendereskertben az immár harmadik alkalommal megrendezett Öko Expo, Kiállítás és Konferencia elnevezésű eseményen.
A helyszín sem véletlenül a Kendereskert, hiszen ott a hajdúnánási önkormányzat öko- és biomódszerrel termeli az élelmiszereket, valamint azok alapanyagát. A csütörtökön kora délután megtartott megnyitóra a régió mintegy kétszáz agrártermelője, élelmiszerfeldolgozója jött el. De itt volt közel harminc kiállító is; ők tudásukat, technológiájukat, szolgáltatásaikat és termékeiket kínálták.
A vendégeket Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, aki egyben a megyei agrárkamara elnöke is köszöntötte, majd a Cívishírnek elmondta: az expó legfőbb célja, hogy az ökológiai gazdálkodással foglalkozók olyan piacképes tudáshoz jussanak, amelyeket alkalmazva tevékenységüket hatékonyabban és sikeresebben tudják végezni.
Az ökológia gazdálkodás hazai fejlődését azzal szemléltette, hogy ezen a téren Magyarország önmagához mérten a legnagyobbat lépte az Európai Unióban az elmúlt 14 évben. Mint fogalmazott, a korábbi álláspont az volt, hogy a bio- és ökogazdálkodás inkább a kiskertek, kisgazdaságok termelési formája lehet. Most azonban már a nagyobb gazdaságok is átállnak erre a gazdálkodási formára. A jövőt illetően új kihívásokkal kell szembenézni; ezek közé tartozik a talaj védelme és megújítása, az energetika tekintetében a fenntarthatóság.
– Ebben Hajdúnánáson példát szeretnénk mutatni. Az esemény helyszíne, a Kendereskert arra jó példa, hogy közösségi alapon is lehet ökológiai gazdálkodást folytatni. Ez a város területe, és itt próbálunk meg egészséges, ellenőrizhető minőségű élelmiszert előállítani a helyi piac és a helyi közétkeztetés számára. Ugyanezeket a termékeket akár a budai biopiacon is el lehetne adni, nagyságrendekkel magasabb áron. De nekünk nem ez a célunk. Mi azt szeretnénk, hogyha a helyiek fogyasztanák el. Ebben nyilván egy tudatos fogyasztásösztönzés is van. A tudatos fogyasztókat nevelni kell, és ez egy fontos része a munkánknak – fogalmazott Szólláth Tibor, aki elmondta azt is, hogy a most zajló öko expo szervezésébe bekapcsolódott a Debreceni Egyetem. Látva az egyetemen zajló folyamatokat, a tudásközpont zászlóshajószerepet szeretne vállalni a magyarországi ökológia gazdálkodásban.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetségek országos elnöke videóüzenetben köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Azzal kezdte, hogy hazánkban 1990-ben csupán 8 ezer, míg napjainkban már 300 ezer hektár területen folyik bio- és ökogazdálkodás.
A konferencia kiváló lehetőség arra, hogy minden lehetséges eszközzel bemutathassák, hol tart ma Magyarországon a bio- és az ökogazdálkodás. – Azt is tudomásul kell azonban vennünk, hogy 1990-hez képest jelentősen megváltozott a klíma, a környezetünkben a gazdasági- és a politikai helyzet. Pandémia után vagyunk, a szomszédunkban háború dúl, energiaár-robbanásról beszélünk. A háborút azért emelem ki, mert mi arra szerződtünk, hogy egészséges talajon, egészséges élelmiszert állítsunk elő. A gazdák arra törekednek, hogy a világon meglévő legkorszerűbb technológiát is egészséges élelmiszer előállítására használják. Közben a háború hihetetlen mértékben szennyezi a környezetet. Tőlünk nem nagy távolságra robbannak a rakéták, és komoly mennyiségű vegyianyag kerül a talajba – hívta fel erre a veszélyre is a figyelmet Jakab István, aki hangsúlyozta, az öko- bio-, valamint a konvencionális gazdálkodásnak is rengeteg tapasztalata, tudása gyűlt össze, és ezeket átadhatják egymásnak a már említett cél érdekében.
Tehát egészséges talajon egészséges élelmiszert és élelmiszer alapanyagot termeljenek. – Gyakori vita, hogy van-e elegendő mennyiségű élelmiszer, tudunk-e bio- vagy ökogazdálkodással elegendő élelmiszert előállítani – folytatta gondolatait a gazdaköri elnök. - Valamennyiünk közös törekvése lehet, hogy a termelés során keletkezett szerves anyagokat ne a kazánokban égessük el. Továbbá azokat az élelmiszereket, élelmiszer-alapanyagokat, amelyek az emberi táplálkozásra alkalmasak, vagy éppen takarmány alapanyagként hasznosíthatók, ne energiatermelésre, ne etanol-előállításra használjuk úgy, hogy azokat elégetjük. Meggyőződésünk, hogy a világ élelmezése szempontjából fontos, hogy az erőforrrásainkkal okosan gazdálkodjunk, a rendelkezésre álló technológiák alkalmazása mellett képesek legyünk arra, hogy valamennyi ember számára egészséges élelmiszert tudjunk előállítani – zárta gondolatait Jakab István.
Az öko expot Stündl László, a Debreceni Egyetem a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja nyitotta meg, ő is hangsúlyozva azt, hogy elegendő és jó minőségű élelmiszerrel tudjuk ellátni a lakosságot. – És agrárországként tudjunk külföldre is termelni. Ezeket az alapanyagokat kímélő módon, energiahatékonyan kell feldolgozni, és ezzel tudunk hozzájárulni a lakosság jó egészségi állapotához – fogalmazta meg.
