Enyhítették a hajdú-bihari tisztviselő büntetését, aki idő előtt nyugdíjhoz segített több nőt

A Debreceni Törvényszék a november 10-i határozathirdetésen megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét annak az elsőrendű vádlottnak és társainak az ügyében, akik közül B. J. elsőrendű vádlott előbb az Észak-Alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ellenőrzési Osztályának vezetője, majd a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal ellenőrzési osztályvezetője volt.

Megbízólevelét 2015 májusában vonták vissza.

Az elsőfokú bíróság 2019. május 29-én meghozott ítéletében az elsőrendű B. J.-t bűnösnek mondta ki 21 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, 5 rendbeli folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében és bűnsegédként elkövetett társadalombiztosítási juttatással visszaélés vétségében, ezért őt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte és 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A férfi az ügy további 26 vádlottja számára jogszerűtlenül ismert el munkaviszonnyal összefüggő adatokat. Őket a járásbíróság felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és néhányukat költségvetési csalás bűntette miatt is börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A 11 jogellenesen korkedvezményes nyugdíjban részesülő vádlott esetében a bíróság 2 és 8 millió forint közötti összegek erejéig vagyonelkobzást is elrendelt. Akkor az ügy mindegyik vádlottja felmentésért, enyhítésért jelentett be fellebbezést, míg az ügyészség az ítéletet tudomásul vette. 

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint az elsőrendű B. J. hatáskörébe tartozott többek között az, hogy a nyugellátás megállapításával kapcsolatos adatokat, így a biztosítási jogviszony időtartamát, illetve az ügyfél kereseti adatait ellenőrizzék.

Az ügyeket az osztályvezető, vagy megbízottja szignálta az osztályon dolgozó kormánytisztviselőkre. Az elsőrendű vádlott az ügyeket ténylegesen nem adta át az ellenőröknek, hanem maga intézte. A kijelölt ellenőrök nem tudtak arról, hogy valótlan adatokkal állnak szemben, és aláírták a jegyzőkönyveket, feltétel nélkül eleget téve az osztályvezető utasításának. B. J. az ügy további 26 vádlottja számára jogszerűtlenül ismert el bizonyos adatokat. A vádlottaknak a nők korhatár alatti, életkortól független öregségi nyugdíj megállapításához, a kedvezményes öregségi nyugdíjhoz legalább 40 év jogosultsági idővel kellett volna rendelkezniük, de ezt nem tudták felmutatni. A 26 nő ezért felkereste 2013 májusa és 2015 májusa között B. J.-t, akit rábírtak, hogy jogszerűtlenül ismerjen el szolgálati időt, illetőleg kereseti adatokat.

Az elsőrendű vádlott néhányuknak több munkaviszonyt is leigazolt, néha csak pár hónapot, más esetekben azonban akár 3-7 év szolgálati időt is.

A jegyzőkönyvekben általában segédmunkás, adminisztrátori vagy varrónői munkakört jelölt meg és munkáltatóként legtöbbször egy ruházati szövetkezetet, egy vendéglátóipari vállalatot, és egy állami gazdaságot írt be. A valótlan munkaviszonyok több évtizedre visszanyúltak, volt, akinek a 70-es évekre igazolta le a hiányzó időszakot, másoknak már javában a 2000-es utáni évekre jegyezte be a szolgálati időt. A valótlan adatok felhasználásával az elsőrendű vádlott hamis tartalmú jegyzőkönyveket készített, melyeket mit sem sejtő beosztottjai aláírtak, iktattak, majd megküldtek a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyilvántartási Osztályának. Az ellenőrzés során sem a bérnyilvántartó kartonokat, sem a munkaügyi nyilvántartásokat nem vették górcső alá. A hamis adatok aztán bekerültek a közhiteles nyilvántartásba, melyek alapján az érintettek számára jogosulatlanul megállapították, majd folyósították a nyugdíjakat, vagyoni hátrányt okozva ezzel a költségvetésnek.

Arra is akadt példa, hogy az első körben leigazolt szolgálati jogviszony mégsem lett elegendő, és visszautasították a nyugdíjigényt.

Ilyenkor B. J. újabb munkaviszonyokat igazolt le, az érintett illető ismét beadta kérelmét, amely másodjára már átment a nyugdíjbiztosítási igazgatóságon és megállapították a járandóságot. Néhány jegyzőkönyv fennakadt a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ellenőrzésén, azokat a nyugdíjigényeket el is utasították. Több vádlott azonban éveken át kapta a kedvezményes öregségi nyugdíjat. Van, akinek összességében másfél millió forintot, de akadt olyan is, akinek közel 8 millió forintot fizettek ki nyugdíjellátásként 2019. március 31. napjával bezárólag. A vádlottak között több olyan nő van, aki csak 2023-2024-től lett volna jogosult az öregségi teljes nyugdíjra – olvasható a bíróság közleményében. A másodfokú bíróság azokat a közokirat-hamisítás bűntettében elsőfokon felbujtóként elítélt vádlottakat mentette fel, akik esetében nem volt kétséget kizáró bizonyosságú következtetés az elsőfokú bíróság által is megállapított, és az iratokból kitűnő tényekből arra a közvetlen kapcsolatra, ami a felbujtói minőség megállapításához elengedhetetlen.

A költségvetési csalás bűntettének vádja alóli, egyes vádlottakat érintő felmentés, illetve más vádlottaknak az enyhébb minősítés, avagy csak a bűnösség körének szűkülése abból következett, hogy a másodfokú bíróság markánsan eltérően értékelte az elsőfokú ítéletben foglaltakhoz képest az elkövetési időszakot, ami a büntetőjogilag értékelhető vagyoni hátrány összegét egyes vádlottaknál lenullázta, máshol akár enyhébb minősítést is eredményezően csökkentette. Ez a költségvetési csalásos cselekményeket tettesként elkövető vádlottak egy részénél felmentéshez, másik részénél cselekményük enyhébb minősítéséhez, avagy csak jóval kisebb elkövetési érték megállapításához vezetett. Mindez kihatással járt a költségvetési csalás bűntettében bűnsegédként érintett B. J. vádlott terhére megállapított cselekményekre is. A másodfokú eljárás befejezéséig fokozódó, jelentős időmúlásra, a vádlottak büntetlen előéletére és a részleges felmentő rendelkezésekre, valamint az enyhébben minősülő cselekményekre figyelemmel három, teljeskörűen felmentett vádlotton kívül valamennyi vádlott büntetését enyhítette a másodfokú bíróság, valamint az azzal érintett vádlottak esetében a vagyonelkobzás összegét is 500 ezer és 2,5 millió forint között, a rövidebb elkövetési időszakhoz igazítottan felmerült vagyoni hátrány összegéhez igazította. A Debreceni Törvényszék erre tekintettel B. J. büntetését 2 év 6 hónap börtönbüntetésre enyhítette, míg a 26 vádlott egy részénél a bíróság csökkentette a börtönbüntetés tartamát és a felfüggesztés próbaidejét is. Többeknél pénzbüntetésre enyhítette az ítéletet, míg két vádlott esetében próbára bocsátást alkalmazott a bíróság.