Drámai zuhanás a hajdú-bihari turizmusban

Több mint felével (52 százalékkal) esett vissza Hajdú-Bihar megye turisztikai idegenforgalma 2020 első öt hónapjában 2019-hez képest, a koronavírus-járvány miatti hanyatlás a vendégek és a vendégéjszakák tekintetében is drámai – derül ki a megyei közgyűlés elé kerülő tájékoztató anyagból.

A 2020-as zuhanást még fájdalmasabbá teszi, hogy az iparág tavaly az elmúlt évek legjobb számait hozta a megyében, például Hajdúszoboszlón az elmúlt két évtizedben soha nem nyaraltak annyian, mint 2019-ben. Ami a hajdú-bihari kereskedelmi szálláshelyeket illeti, 2018-hoz képest a múlt évben a vendégek száma 0,1, a vendégéjszakáké 0,5 százakkal emelkedett.

2019-ben Debrecen 421 ezer vendégéjszakát produkált (0,2 százalékos növekedés). A belföldi vendégéjszakák száma 2018-hoz képest 3,6 százalékkal csökkent (zajlott az új strand megépítése), a külföldieké viszont 7,3 százalékkal növekedett. A vendégek és a vendégéjszakák alakulásában meghatározó szereppel bírtak a repülőtér menetrendszerű járatai.

Hajdúszoboszlón 1,354 millió vendégéjszakát regisztráltak a szállásadók, ez mintegy 27 ezres növekményt jelent. Szintén rekord a fürdővárosba érkező 412 ezer turista száma is (64:36 százalék volt a belföldi-külföldi arány).

Ehhez képest idén januártól május végéig az egész megyébe jött 88 ezer vendég, és töltött el 232 ezer vendégéjszakát… Az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt. 

Az utóbbi években a turizmus a gazdaság legsikeresebb húzóágazatává vált – mutat rá az előterjesztés, idézve a Központi Statisztikai Hivatal adatait: a szektor közvetlenül 6,7, a tovagyűrűző hatásokkal együtt 10,7 százalékkal járult hozzá Magyarország GDP-jéhez. Az összfoglalkoztatásból közvetlenül 9,6, szélesebben értelmezve 12,5 százalékkal vette ki a részét.

Konkurálás helyett egymás erősítése

A fejlesztési stratégia szerint Hajdúszoboszló négy évszakos üdülőhellyé válna, ahonnan Debrecen felé áramoltatnák a vendégeket egyfajta „city break” (városlátogatás) céllal. A Hortobágy-Tisza-tó térségben a világörökségi kínálat fejlesztése, valamint az aktív-öko arculat erősítésén van a hangsúly. A két terület összekapcsolásával a térséget Európa egyik legvonzóbb síkvidéki kerékpáros helyévé tennék.
Lényeges: az eddigi, pontszerű fejlesztések helyett komplex, egymást erősítő kínálatot hoznának létre egymás konkurenciája helyett.

RaL