A hajdú-bihari milliárdok nyomában – interjú Pajna Zoltánnal
Cívishír: Nemrég a parlamentben a momentumos Donáth Anna azt állította heves indulattal, hogy a 2014-es 2020-as költségvetési ciklusban Magyarországon ellopták az EU-milliárdokat. Ha eljönne Hajdú-Biharba, mit tudnánk felmutatni neki?
Pajna Zoltán: Megmutatnánk egy hosszú táblázatot, mely tartalmazza, hogy melyik településen milyen fejlesztés valósult meg. Meghívnánk, hogy ismerje meg a fejlesztéseket, és amennyiben le szeretné azokat ellenőrizni, nyugodtan megteheti. Ebben a ciklusban Hajdú-Bihar megye összességében településfejlesztésre 104 milliárd forint értékű forrást használt fel, ennek nagyjából közel 40 %-át kapta Debrecen, közel 60 %-át pedig a többi megyei település. A megye, mint jó forrásfelhasználó, az elmúlt egy évben további pluszforrásokat kapott, többek között bölcsődefejlesztésekre és csapadékvízcsatorna-építésekre. Összességében 99 százalékos sikerrel valósultak meg eddig a hajdú-bihari projektek. Talán három olyan projekt volt a megyében, amelyekről a települések lemondtak, vagy az irányító hatóság állt el annak megvalósításától. Ha végigsétálunk a településeken, látható, hogy mind a Terület- és Településfejlesztési, mind pedig az egyéb Operatív Programokból megvalósult fejlesztések nemcsak gazdasági, hanem arculati változást is eredményeztek. Megújultak a közterületek, az önkormányzati épületek, az orvosi rendelők, a piacok, valamint a szociális alapszolgáltatás épületei. Továbbá jelentősen nőtt a megyében az ipari parkok száma, illetve területe. A megyébe érkezett fejlesztési forrásokról bárki tájékozódhat a Széchenyi 2020 program honlapján, így akár a Momentum is.
Cívishír: A meg nem valósult fejlesztéseknél felmerült a korrupció gyanúja?
Pajna Zoltán: Sem a megvalósult, sem a meg nem valósult fejlesztéseknél nem volt visszaélésre utaló jel. Volt olyan projekt, ami azért nem valósult meg, mert túl kevés forrással kalkuláltak a tervezésekor, és a közbeszerzési eljárás után derült ki, hogy a költségek nagyobbak a lehetőségeknél. Általában az önkormányzatok megoldották azokat a helyzeteket, amelyeknél többletforrás igény merült fel, részben saját forrásból, részben pedig az irányító hatóságtól kért többlettámogatásból. Az önkormányzatok abban voltak érdekeltek, hogy a projekteket befejezzék és ne adják vissza, mert ellenkező esetben az addig felmerült költségek a nem elszámolható kategóriába kerülnek, így azt saját forrásból kellett volna fedezniük.
Cívishír: Újságíróként rendre azzal találkozunk a fejlesztések kapcsán, hogy míg az adminisztráció, papírmunka elkészül, lezajlik a közbeszerzés, addig megnövekednek a költségek. Úgy tűnik, a következő EU-költségvetési ciklusban is ugyanezzel a problémákkal kell szembesülni.
Pajna Zoltán: Ez nem feltétlenül a pályázati rendszer hibája. Ha valaki 2017-ben elkezdte a projekt megvalósítását, 2018-ban befejezte, akkor nem merülhetett fel valós többletköltség. Az önkormányzatoknak lehetőségük volt 2018-ban a beadott projektjeiket átdolgozni úgy, hogy az indikátorok teljesítése ne változzon, de bizonyos műszaki tartalom csökkentésre módjuk volt. 2019-ben és 2020-ban valóban jelentek meg többletköltségek, ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy a projektmegvalósító önkormányzat valóban mindent időben kezdett-e el megvalósítani. Amennyiben önhibáján kívüli költségnövekmény merült fel, akkor lehetőség volt arra, hogy a beruházás többlettámogatást kapjon az irányító hatóságtól. De van ellenpélda is, hogy akár két-három év is eltelt a projektmegvalósítási időszakból és mégsem kezdődtek el a kivitelezési munkák. Az új programozási ciklusban azt tervezzük, hogy a projekt előkészítését a megyei önkormányzat végzi el. Így amikor a pályázat kiírásra kerül, megfelelő tervekkel rendelkeznek majd a projektmegvalósító önkormányzatok, és így valós tervezési és közbeszerzési árak tudnak megjelenni.
Cívishír: Hajdú-Bihar – a KSH szerint – a szegényebb megyék közé tartozik a jövedelmek alapján. Az elmúlt hét évben, a mögöttünk hagyott EU-költségvetési ciklusban, sikerült feljebb zárkózni?
Pajna Zoltán: Ha a nagyobb infrastrukturális fejlesztések költségeit is számoljuk, akkor több mint 600 milliárd forint áramlott Hajdú-Bihar megyébe, tehát nyilvánvalóan fejlődtünk. Autópálya-szakaszok, autóutak épültek, vasútkorszerűsítés zajlott. Az összes forrást tekintve az élmezőnyben vagyunk országosan, de azt is elismerem, hogy a jövedelmi viszonyokban nem nagyon sikerült közelebb kerülni a fejlettebb régiókhoz. A 2021-2027-es ciklusban a korábbi tervekhez képest a miniszterelnökünk 3 milliárd eurós többlettámogatást harcolt ki Brüsszelben. Ez nagyrészt a leginkább elmaradott régiókban lesz felhasználva. A versenyképesség, a klímavédelem, az energetika, az infrastruktúra-fejlesztés, a fenntartható környezet, az egészséges és gondoskodó társadalom, élhető vidék – ezek lesznek a prioritások a következő ciklusban, ezek jelennek meg a magyar operatív programokban.
Cívishír: Elöregedő, elnéptelenedő kis település Hajdú-Biharban is egyre több van. Rajtuk milyen EU-beruházás tud segíteni?
Pajna Zoltán: Nemcsak EU-s projektek vannak, hanem a kormány is gondoskodva tekint ezen településekre. Éppen zajlik az a gazdaságélénkítő program, amelybe a gazdasági mutatóik alapján - az összesen száz leginkább elmaradott település közül - Hajdú-Biharból tizenöt település került besorolásra. Az önkormányzatoknak, valamint az itt működő, székhellyel vagy telephellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, továbbá az állami vagy helyi önkormányzati közvetlen vagy közvetett tulajdonban álló gazdasági társaságoknak nyújt támogatást az állam, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás formájában. Az egyik legsikeresebb kormányzati támogatás a Magyar Falu Program, amelynek keretében orvosi rendelők felújítása, orvosi eszközök beszerzése, belterületi utak és járdák felújítása, szolgálati lakások létesítése, közösségi házak és templomok felújítása, zöldterületek rendbetétele valósult meg, közel 3 milliárd forint értékben a megyében.
Cívishír: Melyik volt az elmúlt ciklus legsikeresebb „EU-s városa” Hajdú-Biharban, Debrecenen kívül?
Pajna Zoltán: A számok alapján Hajdúnánás, de a számok azért csalnak is egy kicsit. Hajdúnánás esetében például úgy, hogy ott csak egy útépítésre 1,3 milliárd forint EU-s forrás jutott. Nagyon sok forrást igényelt Hajdúböszörmény, Berettyóújfalu és Balmazújváros, de nem mindenütt vannak még lezárva a projektek.
Cívishír: Van olyan hajdú-bihari település, amelyet az EU szele még nem érintett?
Pajna Zoltán: Nem sok, de sajnos van, mert voltak olyan önkormányzatok, akik nem pályáztak. Amelyik önkormányzat pályázott, az nyert is.
Cívishír: Milyen aktivitást mutatnak a polgármesterek az EU-pályázatok iránt?
Pajna Zoltán: Mi a megyei önkormányzatban, akik koordináljuk az európai uniós pályázatokat, rendszeresen küldünk kérdőívet a települések vezetőinek, azt tudakolva, hogy milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. Magyarán: felmérjük az igényeket. Előfordult, hogy az önkormányzatok fele nem is válaszolt a fejlesztési igény felmérésére, de amikor kiírtuk a pályázatot, akkor mindenki ott tolongott a támogatásért. Az idő haladtával egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a települések részéről, a polgármesterek már felelősségteljesebben gondolkodnak.
Cívishír: Mire számíthatnak, mire pályázhatnak a kisebb településeken?
Pajna Zoltán: Most nagy kihívás olyan projekteket kidolgozni, amire az EU pénzt ad. Egyszerűen innovatív falvak kellenek. Lehet, hogy ez sokak számára első hallásra megmosolyogtató, de már komoly szakirodalma van az okosfalvak kialakításának, azaz alkalmazkodni kell a fejlődési irányokhoz. Tudni kell, merre megy a világ, 10-20 évre előre kell gondolkozni. Mi természetesen sokat segítünk, hiszen az általunk elkészített tervezési dokumentáció több száz oldal, egy külső szemlélő, nem biztos, hogy érti. Mindenesetre meggyőződésem, hogy sok múlik majd a település vezetőjének fogékonyságán.
Cívishír: Az EU-s pénzcsapot mikor nyitják ki ismét?
Pajna Zoltán: Most új helyzet áll elő, egy féléves munkafolyamat előtt állunk, meghatározzuk az új megyei fejlesztési stratégiát. Előre dolgozunk, hogy mire Magyarország aláírja az Európai Unióval a partnerségi megállapodást – ami előreláthatólag csak jövőre történik meg – akkorra már készek legyünk a projektek megvalósítására. Szeretném, ha minél feszesebb tempót diktálnánk, azaz, hogy minél hamarabb készüljön el egy beruházás, amit egyébként az EU el is vár. Várhatóan már ősszel megjelenik a 2021-2027-es felhívások egy része.
Cívishír: Debrecen felemeli vagy elnyomja a megyét? Méreténél fogva egy település sem tud versenyezni vele.
Pajna Zoltán: Törvényi keretek rögzítik majd a források felhasználásának módját. A leendő jogszabály szerint a megyei önkormányzat szabályozhatja, hogy a 200 ezres Debrecen és az ezer főt számláló kistelepülés ne egymással versenyezzen, mert a kicsinek nyilvánvalóan esélye sem lenne. Terveink szerint a megyei jogú városok, a nagyobb városok, illetve a 10 ezer fő alatti települések külön keretből pályázhatnak.
Cívishír: Vonjunk mérleget a 2014-2020-as költségvetési ciklusból!
Pajna Zoltán: Hajdú-Biharban több mint tízezer EU-projekt valósult meg, vagy fut éppen a 2014-2020-as költségvetési ciklushoz kötődően. Ezzel megyénk az egyik legtöbb EU-s forrást lehívó megye. A vállalkozók és az önkormányzatok megtanulták a fejlesztéseket megtervezni és a forrásokat felhasználni, így bizakodva nézhetünk a 2021-2027-es időszakra, amikor is az uniós források mellett az úgynevezett Creative Region projekten belül, a hazai források biztosításával, jelentősen tudjuk a megye gazdaságát fejleszteni és az itt élők életszínvonalát emelni.