Így és ennyit kell adózni lakáskiadás után
Különbséget kell tenni a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatás között. Míg az egyiknél nem, a másiknál kötelező az adószám. A lakáskiadás feltételeit nem árt szerződésben rögzíteni. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás áfamentes,
a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani,
de legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét.
A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani.
- Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés.
- A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó.
A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
