Tudta ezt a gyermektartásról?

– Az él a köztudatban, hogy a gyermektartásdíj összege a kötelezett bejelentett jövedelmének 15-20 százaléka. A bíróság bekéri a papírokat (jövedelemigazolás, adóbevallás), és ezek alapján egy egyszerű százalékszámítással már meg is határozza a tartásdíj összegét. Ez a gyermeket nevelő szülőt általában aggodalommal tölti el, míg a kötelezett sok esetben abban reménykedik, hogy a vagyona biztonságban van – közli általános tájékoztatójában Sterné dr. Deák Andrea bírósági sajtószóvivő, amikor arról oszt meg kevésbé ismert részleteket, hogy miként állapítja meg a bíróság a gyermektartásdíjat.

Amikor szemponttá válik, ami a karon van

– A gyermektartásdíjat a bíróság fix összegben állapítja meg, nem a kereset adott százalékában. A per megindítását megelőző egy évi összes nettó jövedelem 15-25 százaléka egyfajta iránytű, de nem kizárólag ez az egyetlen szempont. A mérték meghatározásánál elsődlegesen számba kell venni azt, hogy mire van szüksége a gyereknek a megfelelő iskoláztatáshoz, a neveléshez, illetve milyen fizetéssel, vagyonnal rendelkeznek a szülők. Az is számít, hogy mennyi családi pótlékot, gyermekvédelmi támogatást kapnak a gyerek után. A bírók végig kérdezik (és szükség esetén igazoltatják is) a havi rezsi költséget mindkét szülőnél (víz, gáz, villany, tv, internet, mobiltelefon számla, autó fenntartási költségek stb.). Sőt, az sem ritka, hogy a mobiltelefon vagy a karóra márkája hirtelen főszereplővé válik a döntés meghozatalánál – mondja a szóvivő. 

A gyermek indokolt szükségletei körébe már nemcsak az alapszükségletek (élelmezés, ruházkodás, iskoláztatás, lakhatás) tartoznak bele, hanem például a számítógép, internet használat, mobiltelefon, valamint a különórák, nyári táborok költsége is. Ugyanakkor például a havonta több 100 ezer forintos magániskola, a luxus utazások költsége csak akkor számolható el, ha az a szülők közös döntése volt. 

Együtt kell végigcsinálni

Egyet nem szabad feledni – folytatta –, ahogyan a gyermekek vállalása a szülők közös döntése volt, úgy a felnevelésük is közös feladat. A most közölt egyetemi felvételi ponthatárok megjelenése további teendőket generál a gyermektartásdíj fizetésével kapcsolatosan. Amennyiben a gyermek nappali tagozaton befejezte a középiskolai tanulmányait, és nem nyert felvételt egyik egyetemre sem, illetve úgy dönt, hogy a továbbiakban nem folytat nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat, az a szülő, akinek részére a tartásdíjat folyósítják, köteles bejelenteni a bíróságon a tanulmányok befejezését. Ekkor a bíróság megszünteti a tartási kötelezettséget peren kívül. E kötelezettség elmulasztása esetén a gyermektartásdíjat fizető fél kártérítést kérhet. Ha a gyermektartásdíj fizetőjének jut tudomására az, hogy a gyermek már nem folytat nappali tagozaton tanulmányokat, ő is kérheti a tartásdíj megszüntetését. Ez azonban csak peres eljárásban történhet meg.