Debrecen is beszáll a magyarságkutatásba
Néprajzi, történelmi, archeogenetikai és vallástörténeti témákban kezd közös kutatásokba a Debreceni Egyetem és a Magyarságkutató Intézet. Az együttműködésről szóló megállapodást Szilvássy Zoltán rektor és Horváth-Lugossy Gábor főigazgató kedden írta alá.
- A Debreceni Egyetem hazánk egyik legátfogóbb oktatási-kutatási portfólióval rendelkező felsőoktatási intézménye, amelynek rendkívül erős bölcsész kara és történettudományi intézete van. Nagyon sok olyan kutatási téma van, amelyben egy ilyen széles spektrumú egyetem ki tudja szolgálni a magyarságkutatást – jelentette ki Szilvássy Zoltánrektor az együttműködés kapcsán tartott keddi sajtótájékoztatón. Az egyetemi vezető kiemelte, hogy a legkorszerűbb orvosbiológiai technológiák – genomika, lipidomika, proteomika – segítségével új felfedezések érhetőek el olyan szegmensekben, amelyeknél a hagyományos módszerek már nem hoznak eredményeket.
A Magyarságkutató Intézet az Archeogenetikai Kutatóközponton keresztül a tervek szerint a debreceni, a szegedi, a győri és a pécsi egyetemen fog archeogenetikus képzést indítani.
A kedden aláírt megállapodás közös kutatási programok indításáról, tanulmánykötetek készítéséről, valamint kapcsolódó szakmai konferenciák, kiállítások szervezéséről szól.
Az együttműködés keretében növelni szeretnék a Nyugat-Európában a középkori magyar történelemről elérhető magyar szerzőktől származó idegennyelvű kötetek számát, ugyanis jelenleg nagyon kevés ilyen jellegű kiadvány érhető el a nyugati könyvespolcokon.
A kutatócsoport munkájában és a megállapodás létrehozásában is közreműködő Pósán László kitért rá, hogy az elmúlt években megvalósuló debreceni infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően számos régészeti feltárás kezdődött a megyében, melyek során jelentős leletek kerültek a felszínre, ezért most vizsgálják az együttműködési lehetőségeket többek között a Déri Múzeummal is.
