Debreceni ügyész, ügyvédek és NAV-nyomozók a mocskos vesztegetésben
Előkészítő ülés tartanak november 12-én a Győri Törvényszéken annak a volt debreceni ügyésznek és társainak – többségében egykori NAV-os nyomozóknak, de két ügyvéd is belekeveredett – a büntetőperében, akik bűnügyi adatok kiadásával üzleteltek.
A Cívishír legutóbb februárban írt a hivatali vesztegetés miatt zajló eljárásról, már akkor tudni lehetett, hogy a Debreceni Törvényszék – elfogultságra hivatkozva, lévén már csak az ügyésszel is munkakapcsolatban voltak – kizárását kérte a bírósági szakaszból. Így került – a Kúria kijelölése nyomán – a 14 vádlottat felvonultató per a Kisalföldre.
Találkák inkognitóban
A Központi Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az elsőrendű vádlott, T. Ferenc (az egykori debreceni ügyész, aki leginkább kábítószeres ügyekben képviselte a vádat) 2014 júniusát megelőzően állapodott meg abban a másodrendű vádlottal, hogy a hivatásuk során megismert bűnügyi adatokkal rendszeresen milliós összegekre tegyenek szert jogtalanul. A módszerük az volt, hogy bűnüldözők látókörébe került emberekkel még a tényleges eljárás megindulása előtt kapcsolatba léptek közvetítő útján, majd úgy adták elő magukat, mintha rajtuk múlna, mi lesz az adott üggyel. Ezzel a megtévesztéssel azt is elérték, hogy az érintett, aki előnyös kimenetelben reménykedett, pénzt is hajlandó volt fizetni a remélt előny fejében.
Ha sikerült megállapodni, a vádlottak bűnügyi adatokat szolgáltattak ki annak, akit közben a bűnüldözők éppen leleplezni szerettek volna. A vádirat értelmében valóságos – jogi értelemben is az – bűnszervezet jött létre T. Ferenc és társa irányításával, meghatározva a társak feladatát.
Aki fizetési hajlandóságot mutatott, azokkal T. Ferenc találkozott, úgy szervezve ezeket a „randevúkat”, hogy ne lehessen felismerni. Így előfordult, hogy egy garázsajtó takarásából egyeztetett az ügyféllel, míg máskor elsötétített helyiség biztosította az inkognitót. A bűnszervezet tagjai – szerepel a vádiratban – szinte mindig személyesen találkoztak egymással, telefont nem vittek a megbeszélésekre. Ha mégis mobilon kellett érintkezni, titkosított kommunikációt lehetővé tevő alkalmazásokat, illetve hozzájuk nem köthető telefonszámokat használtak.
A vádhatóság összesen 15 alkalomra derített fényt, melyek során a vádlottak közel 150 millió forintot kértek az érintettektől.
A vesztegetést elkövető volt hivatásos állományú vádlottak terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati büntetési szabályokra is figyelemmel – 21 év.
