Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Új honfoglalók

| 2014. 11. 12. | 14:44:10
Gyurcsány: „A legnagyobb tehertétele az országnak, hogy a huszonéves ifjúságunk nem elég mobil, itthon akar boldogulni, ahelyett, hogy külföldre menne dolgozni”. Szalmási Nimród jegyzete
Új honfoglalók
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Az országos és helyi választások kampánya során az ellenzék vesszőparipája annak emlegetése volt, hogy az Orbán-rezsim politikájának következményeként hány – és itt most különböző adatok kavarognak – százezer magyar kényszerült külföldön munkát keresni, a legvérmesebb szónokok még másfél milliós becslésekkel is próbálkoztak.

Egy kicsit most tisztábban látunk; a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozott jelentése szerint tavaly év elején nagyjából 350 ezer olyan magyar élt a világban, aki 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyta el Magyarországot. Az ellenzék hisztériakeltése azért talányos, mert 2005-ben maga Gyurcsány beszélt arról, hogy „a legnagyobb tehertétele az országnak, hogy a huszonéves ifjúságunk nem elég mobil, itthon akar boldogulni, ahelyett, hogy külföldre menne dolgozni”.  Majd ezt megfejelte azzal, hogy „a magyar ember, kérem szépen, az istennek sem akar mozdulni”, ezért Magyarországon a brit koronának több alattvalója dolgozik, mint amennyi magyar Nagy-Britanniában. Meg persze el lehet menni Magyarországról.

Félreértés ne essék, nem szépítgetni kívánjuk a helyzetet, csak nyugalomra intünk. Azért az a 350 ezer ember nem kevés, de amikor tipikusan magyar kivándorlási hullámról beszélünk, érdemes átnézni a környező szomszédságokba. A dolgok úgy állnak, hogy messze vagyunk az élmezőnytől: Albániából majdnem a lakosság fele ment el 1989 óta, Bulgária 19, Szerbia 18, és Románia 16.6 %-kal jóval előttünk jár. De még a fejlettebb Ausztriából is többen mentek el, mint tőlünk: a sógorok a lakosság 6.1 %-át veszítették el ily módon, míg tőlünk a népesség 5.3 %-a dolgozik és él külföldön.

A kifelé mutogatás persze nem old fel semmilyen felelősség alól és megoldásnak sem jó; egyszerűen nem mondhatunk le ennyi jól képzett magyarról. Azt is látni kell viszont, hogy a kelet-európai jó munkaerő elcsábítása a „fejlett világ” kőkemény gazdasági érdeke. Térségünkből ugyanis fegyelmezett, jó munkabírású, azonos kultúr- és vallási közegből érkezett munkavállalót kapnak, akik kevés pénzért végeznek minőségi munkát. Érkezésükkel nem növekedik a terrorveszély, nem akarnak mecseteket építeni és jellemzően beszélik a nyelvet is. A diplomások elcsábítása mellett a szociális területen van óriási igény becsületes, megbízható és olcsó munkaerőre. A nyugat-európai politikusokat nem érdeklik a kelet-európai szétszakított családok, egyszerűen csak örülnek a társadalom elöregedésével jelentkező új problémák (számukra) megnyugtató megoldásának.

A helyzet tragédiáját jól jelzi, hogy sok kelet-európai országban igen jelentős a hazautalt jövedelmektől való függőség, és a szociális ellátórendszereket jobban megviseli a nagyfokú elvándorlás. Romániában, ahonnan legalább hárommillió ember ment el a középosztályból, szülők nélkül maradtak a kisgyerekek és segítő kezek nélkül az idősek. Egy idén készült román felmérés szerint még mindig a külföldön dolgozó vendégmunkások jelentik keleti szomszédunk gazdaságának egyik húzóágazatát: tavaly több pénzt küldtek haza, mint amennyit a külföldiek befektettek az országban (összesen 4.2 milliárd eurót). Ennek az az ára, hogy az országban legalább hatvanezer kiskorú él egyedül, de ennél sokkal többen vannak, akiket nagyszülőknél vagy rokonoknál hagynak. A távszülők miatt már egy egész generációt neveznek Skype-gyerekeknek; ők számítógépen kapnak szülői nevelést és simogatást.

Immáron nálunk is helyzet van, summázhatnánk a fentieket, és nem ártana, ha mi elkerülnénk azokat a gondokat, amelyekkel a szomszédaink már évek óta szembesülnek.

 Szalmási Nimród

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kihallgatták Varga Juditot
Kihallgatták Varga Juditot
A volt igazságügyi miniszter a Központi Nyomozó Főügyészségen járt.
Hirdetés
Hirdetés
Újabb utca aszfaltozásával folytatódik az útépítés Bárándon
Újabb utca aszfaltozásával folytatódik az útépítés Bárándon
Az olcsóbb konstrukció további útépítéseket tesz lehetővé.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
Tíz újabb Mercedes váltja a korábbi Volvókat Debrecenben
A számok alapján sokkal több 6-14 éves készül használni a közösségi közlekedést, mint az ingyenesség előtt.
Ingyenes jogosítvány – egy debreceni autósiskola szemével
Az új intézkedés a közlekedési kultúrán javíthat, de nem jelent jelentős kiadáscsökkenést.
Keresztje lett Biharkeresztesnek a sok iparűzési adó
Kopogtatnak újabb beruházók a kisvárosban, az ipari területre alkalmas hely azonban elfogyott.
Szőnyeget vennének a Hotel Lyciumba
Az Aquaticum Debrecen Kft. pályázata.
Pert nyert a Forbes a Hell cég ellen, azaz le lehet írni a milliárdos tulajdonosok nevét
2019-ben a személyiségi jogok megsértése miatt nyújtottak be keresetet a bíróságra.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
Berettyóújfalu három iskolája is bemutatkozott a Kölcseyben
Berettyóújfalu három iskolája is bemutatkozott a Kölcseyben
A főispán és a polgármester a szakképzés jelentőségét hangsúlyozta.
 Modern SPAR szupermarket nyílt Hajdúböszörményben
Modern SPAR szupermarket nyílt Hajdúböszörményben
A több mint 100 millió forintos beruházással elkészült új SPAR szupermarket március 21-én nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Hajdúböszörményben. A Baltazár Dezső utca 8-16. szám alatti fejlesztés révén 20 fő foglalkoztatására teremtett lehetőséget a vállalat.
Ami a világűrben zajlik, arról Debrecenben tudnak
Ami a világűrben zajlik, arról Debrecenben tudnak
Innovációs Laboratóriumot avattak az NI Hungary debreceni telephelyén.
Hirdetés