Debreceni csoda az égen
Információim szerint pl. nincs New York-i galamb! (ha van, akkor bocsi). Nemrég volt 50 éves a pergő. 1961. november 19-én Debrecenben a fajta szerelmeseinek találkozóján elismerték, azaz levédték a kor röptető szakemberei. Rohringer István (mást ne mondjak ő lektorálta a Galamblexikont) írásából tudtam meg, hogy a debreceni pergő ma egy közepes méretű galamb, meglehetősen széles mellel, széles és emelten hordott ível farokkal.
A debreceni pergőt csapatokban röptetik. A levegőben egyszerre forgó csapattagok a tüzijátékból jól ismert képet idézik szemünk elé. Bűszke vagyok rá, hogy van ilyenünk. Legfőképpen azért mert már kissé únom, hogy majd 100 éve ugyanazon jelképeket variálják városunkkal kapcsolatban. Holott ott áll a Nagyerdőn világ legszebb viztornya, nem messze tőlünk földikutya paradicsom van, az égre pillantva meg ott röpköd ez a csodagalamb.
Én bíz isten szobrot készítenék róla, és megengedném, hogy ovodások simogassák a bubját. Úgy mint Pavlov kutyájának orrát a moszkvai metró aluljáróban. Nyilván azt nem követelem, hogy a pergő kerüljön be Debrecen címerébe, mert a hagyomány szent dolog, azzal nem szabad tréfálkozni. Ám egy híres galamb, a mi galambunk akkor is melengetné a helyi lakosság szívét, ha úgymond alternatív módom épülne be a köztudatba. Gondoljunk csak bele a galamb szimbolikába. A keresztény ikonográfiában a galamb a Szentlélek jelképe. Az egyiptomi kultúrában a halhatatlanság madara. Kínában, a termékenységet és a hosszú életet szimbolizálja. Hazánkban a Lélekfán, az Életfán ülő madár képe a népművészetünkben több területen is fellelhető. A debreceni pergőből tehát többet is ki lehetne hozni. Nagyobb lenne az öröm, nagyobb lenne a békesség szerett városunkban ha igazi sztár lehetne a pergő. Még azt a szent csalást is elfogadnám, ha bemázolnánk fehérre. A fehér galamb a béke közismert szimbóluma ugyanis.Már pedig arra mostanság nagy szükség lenne. Itt is.
Szakács Béla debreceni lakos
FIGYELEM: EREDETI ELÜTÉSI ÉS HELYESÍRÁSI HIBÁK.
Az FM90 Friss Rádió támogatásával.