Hirdetés

Drága Debrecen, ugye nem követed a fővárost?

2014.12.18. 13:10

Drága Debrecen, ugye nem követed a fővárost?

Segítség! Egy félelmetes, ronda és büdös időtörés lett a karácsonyból. Valahogy mentsük meg! HeGergAnd írása

Hirdetés

Délután 2-kor jövök ki az otthoni munka menedékéből, és gyorsan szembesülök az emberi agyakat elárasztó teljes őrülettel. Egy taxis az orrom előtt megy át a piroson az egyik legforgalmasabb csomóponton, a piros nem most lett piros. Óvatosan a járdára váltok a biciklivel, de kis híján ott is elcsapnak. Egy másik űrhajós barátunk Y-megfordulást mutat be a négysávos úton, középen villamossínek és sűrűn szórt félgömb kerékvetők, őt nem zavarja, közben jó egy méterrel felszalad a járdára! A legpofátlanabbnak járó fődíjat mégsem ők nyerik, az egyik kolléga a többi autóst szembeköpve a buszsávban húz el egy jó 200 méteres kocsisor mellett. A három döbbenet között utólagos becsléseim szerint összesen nyolc perc telt el… Buda, Krisztina tér és környéke, 2014.

Csak remélni merem, hogy otthon, a mi drága cívisvárosunkban nem ez megy… De ha netán mégis. Pár kérdést lehet, fel kellene tennünk.

Tényleg ez a karácsony? Tényleg kell ez nekünk?! Tényleg megéri teljes pánikban tölteni hét napot?! Bocs, nem érek már oda, időörvénybe kerültem, minden besűrűsödött az utolsó napokra, Úristen mi mindent kell még elintéznem! Napok óta ezt hallom mindenfelől. Van ennek egy bája egy bizonyos szintig, az ember igyekszik mindent elrendezni, hogy aztán le tudja állítani az időt, és mindent kizárva a szeretteivel legyen. De jelentem, ezt valahol benéztük, az idő legyőzött minket! Egy félelmetes, borzalmas, ronda és büdös időtörés lett a történetből.

Egy hete otthonról, Debrecenből azt az üzenetet kaptam, idén nem vesz senki semmit, nem daráljuk le magunkat a tolongásban. Együtt leszünk, eszünk, iszunk, jól érezzük magunkat és ennyi! Pár napig sikerült betartanom, aztán csak nekiindultam, és lám, majdnem elütöttek. Mégiscsak az a legjobb, ha az ember hallgat az édesanyjára…

És legalább olyan jó, ha picit belegondolunk, mi is történik Karácsonykor. Azt mondjuk rá, ez a fény születése. Világnézettől függetlenül ezt inkább befelé figyelve, legalábbis otthon készülődve lehet megélni, mint a könyöklős, anyázós áradatban. A régi világban ilyenkor lekövettük a természetet, minden lelassult, az emberek kevesebbet dolgoztak, összejártak, betlehemeseket vártak, a hagyományokat őrző falvakban a haragosok kibékültek…

Az a régi világ elmúlt, de a döntés a ma is a miénk. A munkából hazatérve senki nem akadályozhatja meg, hogy a csendet, a családtagjainkat vagy a közösségi létet válasszuk. A még régebbi, egészen ősi karácsonyi hagyományainkat őrző december 21-i tűzgyújtásnak például máris 131 helyszíne van a fénylánc szervezésében.

Persze a mókuskerék nehezen enged, jól kitalálták nekünk, akik pörgetik. Elsőre nem könnyű kihajítani az ablakon. De ez a fajta kergebirka-karácsony olyan, mint amikor fociban a csatárt felrúgják, közben róla megy ki a labda, a bíró meg szögletet ítél, vagyis ennek így semmi értelme! Mert vagy be kéne fújni a szabadot, vagy kirúgást kéne adni. Vagyis vagy csináljuk normálisan ezt az ünnepet, és legyen a fény születése, vagy inkább ne csináljuk sehogy.

HeGergAnd

Hirdetés

Hozzászólás

Hirdetés

Hirdetés