Itt a HajduPress!
A HajduPress az idén 15. születésnapját nagyszabású fejlesztésekkel ünneplő Alföld Televízió hírportálja. A legújabb. Merthogy kétnapos. A tévé tehát, az örök második, erősíti várát, épül a médiabirodalom – ha minden jól megy nekik és náluk, iziben rádiójuk is lesz. Legalábbis bíznak benne. (A háttérben egy darab Fórumba és fél Debrecennyi műremekbe épített bátorítással valószínűleg nem lehet túl nehéz táplálni magukban a hitet).
Most a HD-t forszírozzák erőnek erejével, hogy az a jövő, mert azzal lehet kiszolgálni maradéktalanul a nézők igényeit. Megnyugtatásul annyit mondhatunk: képi minőségben nagyjából 14,5 éve legyőzték a konkurenciát. Nézné is a néző, ha lenne mit, úgyhogy inkább gyorsan a szolgáltatókra kellene rágyúrni, hogy pattoghasson az a kábel vagy nyolcszor ennyi háztartásban. És néha bedobhatnának valami 1980 utáni filmet a képújság helyett, mert nézői igény szempontjából ez a művészeti ág abszolút érintett.
A HajduPressnek alapvetően örülünk. Minél több hírportál üzemel egy ekkora helyen, annál jobban jár az olvasó. A névválasztással viszont nem vagyunk kibékülve. HajduPress. Olyan, mint egy távszerelemben élő újszentmargitai parasztlány és egy londoni dzsigoló első találkozása a doveri kikötőben úgy, hogy egyik sem beszéli a másik nyelvét. Nem az a megszokhatatlan fajta, de kissé még idegen. Ráadásul az az ú akkor most hosszú vagy rövid? Lefogadjuk, hogy Tóth Csaba Zsolt főszerkesztő-helyettes ezt a szóösszetételt készen kapta, mert ettől 19 jobbat mondott volna egymaga fél perc alatt. A színvilág tökéletes: egyszerre lokis és vadító. A tételmondatot - Lapozz a hírekben! - nem nagyon értjük, de bennünk lehet a hiba. Ha összesen ennyi, akkor elég nomád, de ha valami elegáns kis áthallás van mögötte, akkor még kérünk egy nap gondolkodási időt, hátha megfejtjük. A fejléc szerkezetét már láttuk valahol. Ahogy a híreket is – nincs ezen mit ámuldozni: ugyanazon belvárosi történésből nem lesz hirtelen kettő. Ami van, az csak úgy lehet más, ha másképp adjuk elő. Úgy lesz.
Azt ígérik, online újságírókkal egészülnek ki. Na, olyan nincs! Nyomtatott sajtóból, önmegvalósításból, rosszabb esetben a buszmegállóból monitorra vándoroltak vannak. S hogy kinek szól a HajduPress? Mindenkinek. Debreceninek, hajdú-biharinak, magyarnak, idősebbnek, középkorúnak, fiatalnak, komolynak, bulisnak, sportosnak, kezdőnek, haladónak, befutottnak, szinglinek, szerelmesnek, családosnak. Hála az égnek, hogy a kutya, a macska kimaradt. Van webhely, ahol ők az elsők.
Ez a hírportál kíváncsi az Ön véleményére is, és nem pusztán szinkrontolmácsként vagy mikrofonállványként működik majd közre a helyi közélet néha nem is kis indulatokat keltő történéseinek bemutatásakor. Tiszta viszony teremtetett. Az irány meg van szabva. Hát még szép. Nem önkormányzati médium ez. Olvasóit vitára, és nem acsarkodásra biztatja – ezt magunkra vesszük cívishírileg, de nem bánjuk.
A HajduPressnek útravalóul azt adjuk, ami a mi hitünk (ők is tudják, de sokan nem): csak a középszerűség megbocsáthatatlan.
Bereczki-Csák Helga
csak.helga@civishir.hu
