Él-e még az Isten?

civishir.hu

2013.03.31. 09:48

Sok mai iskolás számára Mária teherbeesésének mikéntjénél elveszíti hitelességét a sztori... A sonkaevésen túl is van dolgunk húsvétkor. Bereczki-Csák Helga jegyzete

Hirdetés

A hitetlenek hangos bizonyságot akarnak, a hívők csendet. Úgyhogy ebben a tekintetben ma a hitetlenek nagyobb figyelmet érdemelnek. Nem kell ahhoz üdvösségre vágyni, mennyországban, eljövetelben és bűnbocsánatban bízni, hogy az embert – legalább minimalista szinten – érdekeljék a bibliai történések. Középiskolások sokásaga még életében nem járt templomban – osztálykiránduláson sem, mert nem érdekes. (Nyilván. A KFC-ben nagyobb a választék). A keresztet felismerik, de hogy miért került rá Jézus, azt nemigen tudják. Zsidókat emlegetnek és feltámadást. A két latortól, a sziklasírtól, Mária Magdolnától, az I.N.R.I. felirat jelentésétől viszont zavarba jönnek. Azt mondják, őket nem nevelték bele a hitbe. Már a szüleik, néhány kivétellel a nagyszüleik se. Ők maguk már szinte egyáltalán nem részesültek mondjuk szentségekben (keresztség, bérmálás). A sorsban hisznek, abban, hogy az életben saját magukon kívül nincs kire számítani – állítják, a többi mese.

Az egyház dolga az lenne, hogy egy kicsit kevésbé manipulatív módon hajoljon oda a fiatalokhoz. Mondjuk úgy, hogy a kötelező hittan oktatást nem vallásos nevelést nyújtó intézményben felejtsük el! Elsősorban nem keresztény, hanem tajékozott embereket kellene belenevelni ebbe a világban. Azt tudatosítani, hogy az Ómagyar Mária-siralmat, Michelangelo Piétáját, Ady verseit, Munkácsy Trilógiáját nem lehet megérteni anélkül, hogy tudnának róla, ki volt Heródes, Barabás, min ment keresztül Mária a Golgotán a kereszt tövében. Nem lehet enélkül felfogni, mit jelent egy anya számára egy gyermek elvesztése – bármely korban. És a Bibliában minden benne van a testvéri szeretettől az áruláson át az áldozatvállalásáig. Az viszont sehol nincs benne, hogy be kell rohanni a templomba.

A gyerekeket nem téríteni kell, hanem tanítani. Ez a dolgunk húsvétkor. Filmeket kell nézni, verset olvasni, tojást festeni, és ha úgy tetszik, még mindig mondhatja rá, hogy mese. Na de milyen! Az pedig, hogy Isten él-e, főleg hogy hol, mindenkinek a magánügye.

Szabó Lőrinc 90 évvel ezelőtti versének részletével kívánunk kellemes húsvétot a Cívishír olvasóinak.

Mi lesz, ha megjő Krisztus és
új országot teremt a földön,
ha elhullanak a banditák
s nem lesz több harc, se kard, se börtön,

...

hazám, boldogtalan Európa,
ha túléled a harcok végét,
elbírod-e még te az Istent,
a Szeretetet és a Békét?

(Hazám keresztény Európa, részlet, 1923)

Hirdetés

Hozzászólás

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés