Cipő és sár

Elárasztották a Facebookot Bódi László fotói, hirtelen a fél ország nagy Republic-rajongó lett, egy tágult elméjű egyházfi még misét is mondott érte. (Oltár(i) marketing; olcsó reklám a sümegi egyházközségnek). Edda-hívek, metallicások, kóristák és népzenészek imádkozzák együtt – naná, szigorúan csak a virtuális égbolt alatt, hogy – Engedj közelebb… Nyilván. A zenészt és zenéjét is sokan szeretik; közszereplő, s mint ilyen, csak valahol a huszadik sorban ember. Pedig aki egy hete az intenzíven fekszik a rosszalkodó szívével élet, remény és sötét félelmek között, az nem sztár, nem művész, bakancsos-napszemüveges-kopasz, a színpadon kívül mindig is kissé enerváltnak tűnő előadó, hanem egy közülünk. Aki ezekben a súlyos órákban és a kételyeivel a hátán csak tetvészkedve haladó napokban bőven megérdemelné a minimumot. Nevezetesen azt, hogy békén hagyják.

Nem sikerül. Gyurcsány Ferenc például kiposztolta Gyurcsány Ferencre, hogy a múlt héten az énekessel még együtt kávéztak. Ettől már csak az lett volna szenzációsabb, ha kiderül, Bódi László – Isten óvja és hozza vissza közénk! – még büdöset is kakál. Az ilyen álgesztusok alakalmával elkezd kopácsolni az ember fejében a kérdés (függetlenül Gyurcsány Ferenc szellemi képességeitől, empatikus hajlamától és Cipő politikai meggyőződésétől), hogy ez mi az úristen? Kávéhirdetés? DK-kampányelem? Gyurcsány Ferenc-performansz? Netán annak a patetikus celofánba kötött alátámasztása, hogy az egykori miniszterelnöknek vannak élő, két lábon járó, azaz valóságos barátai? Tételezzük fel a legjobbat: az őszinte aggodalom vitte a politikust a Facebook elé. Akkor miért nem volt elég annyit írni, hogy jobbulást?

Ahogy az utóbbi időben egyre markánsabban szarrágóvá váló hvg.hu is megtehette volna, hogy nem kreál főhírt Cipő múlt héten még Gyurcsánnyal kávézott címmel ebből a bejegyzésből. Mintha legalábbis Obamával kortyolt volna egy feketét… De akárkivel is, miért fontos ez...?

Még két mondat a gyurcsányi attitűdről. Aki ismeri a realizmus irodalmát, tudja, milyen a teljességgel felesleges ember típusa. Gépies életéből, megszokásaiból, rögeszméiből, a féltve őrzött ingerszegénységből képtelen kizökkenni. Igazából akkor se tudna kitűnni a szürkeségből, ha vonat alá feküdne. Kicsit olyan, mint Vili bácsi a Barátok köztben: megszoktuk, sokat nem tesz hozzá a sztorihoz, voltaképpen az is mindegy lenne, ha nem lenne. Gyurcsány Ferenc is ilyen. Éppen a kisstílű megnyilvánulásoknak és posztoknak köszönhetően, amiben más nyomorát lovagolja meg, hogy igazolja saját létjogát.

Bódi Lászlónak gyógyulást. Ikerlányai várják és sok-sok ismeretlen ember szorít érte. Amint felébred, és jobban lesz, majd ne olvasson újságot. Ha mégis, van pár politikus és pár kameraérzékeny barát, akit egy acélbetétessel, lehetőleg sárossal, jól szájba kellene rúgni.

Bereczki-Csák Helga