Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A csíkszentléleki hársfa

| 2011. 03. 10. | 22:25:05
Debrecen, Székelyföld – Közölték a világhálón meghirdetett szavazás eredményét: a csíkszentléleki 500 éves hársfa lett e szavazás lezárása után Európa fája – olvashatjuk.
A csíkszentléleki hársfa
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

23 ezer 298 szavazatnak köszönhetően megelőzte a 18 ezer 374 szavazatot kapott Bulgáriában, Garmenben díszelgő vénséges platánt, illetve az őket követő letenyei platánt és egy szlovákiai, valamint egy csehországi tölgyet.

E famatuzsálemről a következőket tudjuk: Volt már Románia fája is: „Valószínűleg az 1500-as évek elején ültették. Emberemlékezet óta magányos faként tartják számon, és nem léteznek feljegyzések arra vonatkozóan, hogy itt összefüggő erdőségek léteztek volna” – írja Darvas István, a Zöld Székelyföld Egyesület tagja.

Érdekes, hogy Orbán Balázs jeles munkájában nem találunk említést róla, pedig, ha igaz, hogy a törzsét körbevevő egymásba rótt boronafák valaha padokként szolgáltak, amikor az ősök falugyűlést tartani a csíkszentléleki templom dombját, e terebélyes faóriás által uralt teret választották, akkor annak nyoma kellene, hogy legyen a legnagyobb székely leírásában. De legalább említést érdemelt volna!

Már csak kora miatt is, hiszen 150 évvel ezelőtt, a Székelyföld leírása születésekor sem volt facsemete! Hogy a báró miért nem említi, nem sejthetjük, de Darvas Istvánt idézve: „itt beszélték meg a települést érintő fontos problémákat. Ez a hagyomány a mai napig fennmaradt, számos esetben még ma is itt szervezik meg a falugyűléseket a fa alatt található padokra ülve.”

Nem kell nagy képzelőerő, hogy átfussunk azokon a székelység lelkében és emlékezetében mély nyomokat hagyó eseményeken, amiket e hársfa „láthatott”: 1661-ben tatár hordák pusztították el a falut. 1694-ben újból dúltak a tatárok. (A falu határában található Véreskép emlékműről azt tartja a néphit, hogy az ellenséges golyó visszapattan róla, és megöli a támadót). Tanúja volt, a mellette lévő templom átalakulásainak. Az egyházközséget az 1332-es pápai dézsmák regesztruma is említi. Orbán Balázs a templomról igen pontos leírást ad. A templom Szentlélek, Fitód, Bánátus, a Basák tízese vagy Alszeg és az Olt mellett fekvő Zsögöd „faluk közös temploma, s érdekes, a XIV. századból származó gót ízlésű épület. (…) Csúcsíves a merész metszésű diadalív, csúcsíves a déli oldalon lévő díszművezetes két ablak és az oldalkapu is; de 15 lépés hosszú hajója már egészen át van alakítva, a szentély építészetével össze nem illő renaissance-stylbe. (…) A főoltárt Czakó János csináltatta 1512-ben, azt igen csinos faragványok ékítik. De mindezeknél érdekesebb nagyobb harangja, melyen ezen körirat olvasható: Anno Domini 1502 Tetre gramaton (összevissza hányva). A tetre gramaton pedig azon négy betű, mi a zsidóknál Jehova nevét jelentette. E körirat átmenetet képez a minuskel irmodorból a latinba, a betűjelek a kettőből vannak egybe keverve, sőt egyes betük is a kettőnek összeházasitásával alakitvák, és ez nem csak a betüknél, hanem még az évszámnál is következetesen keresztül van vive; mert midőn a két első szám még minuskel jegyekkel van irva, a két utolsó már kifejezetten latin (illetve latinizált arab) számjegyet mutatja fel.”

Dr. Márton László 2001-ben megjelent Harangok című könyvéből tudjuk, hogy a templom mai nagyharangját 1909-ben öntötték, a kicsi harangot pedig 1923-ban az aradi Hönig Frigyes műhelyében. Tehát a torony régi lakójának a hangját legtovább az öreg hárs hallhatta, hiszen egyidősök lehettek.

Kisgyörgy Zoltán 2010-ben megjelent Harangoskönyv című, igen olvasmányos munkájában ismét olvashatunk a csíkszentléleki XVI. századból származó harangról: „E század elejéről származik Csíkszentlélek egykori, Szentlélek Isten nevű repedt harangja. Felirata: In honorem Sancti Spiritus 1502.”

Az öreg hárs olyan természeti csapásokat is túlél, mint az 1717 májusától 1718 szeptemberéig tartó szárazság, amikor 17 hónapon át „harmat sem volt”. 1854-ben, majd 1871-ben jégverés pusztított, tönkretette a termést, kárt okozott a templomon is. Láthatott árvizet. több tűzvészt, hadak vonulását.

1992-ben természeti ritkasággá nyilvánították, Hargita megye védett fáinak jegyzékében is szerepel.

Ennyit dióhéjban a fáról. Amikor Románia fáját kellett megnevezni több mint 55.000 szavazatot kapott, most is annak közel a felét, de ami fontos, a székelyföldi összefogás egyfajta szimbóluma is lett, hiszen gondoljuk csak el, mára Romániában jó, ha 250.000 magyar ember elmegy szavazni politikai tömörülésre – költséges kampányolás után! –,míg e pénzt nem emésztő szavazásra, ami eredményeként az idei Európa fája lehet a csíkszentléleki hárs, közel 25.000 lélek mozdult meg. Éljen a civil társadalom!

A hárs pedig Csíkszentléleknek szent fája lehet. Érte látogathatják majd a szép vidéket, találkozhatnak az ottaniakkal, hiszen a kicsi falu a somlyói zarándokhely déli lábánál pihen, sétányira a Nyeregtől.

Bajna György
bajna.gyorgy@civishir.hu

Olvassa Bajna György további cikkeit a blog.civishir.hu oldalon. KATT IDE
 

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kósa Lajos tuskónak nevezte Magyar Pétert
Kósa Lajos tuskónak nevezte Magyar Pétert
A debreceni politikus szerint anyák napján nem illik politikai nagyrendezvényt tartani.
Hirdetés
Hirdetés
Felborult egy autó a szováti úton
Felborult egy autó a szováti úton
A debreceni tűzoltókat riasztották.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
A családok fogyasztását jelentősen befolyásolja az üzemanyagár
Literenként 76 forinttal drágább a gázolaj most, mint tavaly.
Református bölcsőde épül Józsán – letették az alapkövet
A beruházás várhatóan 2025 júniusára fejeződik be.
Varga Mihály: nem az adók miatt drága az üzemanyag
Táblázatot tett közzé a pénzügyminiszter.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
A testi, lelki egészség jegyében indítja az idei szezont a Zsuzsi
A testi, lelki egészség jegyében indítja az idei szezont a Zsuzsi
Ép testben ép lélek! szlogennel nyitja meg a 2024-es szezont a Zsuzsi Erdei Vasút, ami május 1-jén indítja menetrend szerinti járatait.
A cirkuszművészet esszenciáját láthatják Debrecenben
A cirkuszművészet esszenciáját láthatják Debrecenben
A Magyar Nemzeti Cirkusz világsztárokkal mutatja be jubileumi műsorát.