Nézzék csak, mit csinált, Bödőcs, amíg nem ivott!
Mikor a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta:
Hárman nem írunk: Szókratész, Jézus és én.
Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze – és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta másikat. Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre. Bödőcs írásaiban a páratlan irodalmi műveltség találkozik az igazi humorral Karinthy boncasztalán. Apját kérdezték, mit szól, hogy fia már ír is. – Addig se iszik – válaszolta a bölcs öreg, és igaza volt: Tibor írás közben sose iszik. (Hmm...) Mert ilyen az irodalom: nevel, tanít, szórakoztat – és amíg írunk vagy olvasunk, addig se iszunk. Tisztelet a kivételnek. Fogadják tehát szeretettel az irodalmi paródia Lemmyjét, a magyar humor Billy, a Kölyökjét, a búcsúszentlászlói Rabelais-t. Tessék mosolyogni!
Cserna-Szabó András
Bödőcs Tibor: Addig se iszik
208 oldal
Kötés: keménytábla, védőborító
Helikon Kiadó
2 999 forint
