Szima Gábor uralkodásának első évtizede

A Szima-éra akkor kezdődött, amikor a DVSC szégyenszemre kieső helyen végzett a bajnokságban 2001 tavaszán. Jött megmentőként az akkor már dúsgazdagként, az ország egyik legnagyobb játékautomata üzemeltetőjeként Debrecenben jól ismert, de a nyilvánosságot kerülő, eleinte magát még fotózni sem engedő Szima Gábor. Szerepvállalása után egyértelműen pozitív folyamatok indultak meg a klubnál, két év után már a dobogón végzett a csapat, ahonnan nyolc év után szorult le ismét. Minél fiatalabb a szurkoló, annál csalódottabb a mostani ötödik hely kapcsán, ami nem csoda, hiszen a fiatal Loki-drukkerek még óvodás koszton éltek, amikor ezt megelőzően érem nélkül maradt a DVSC, azt pedig már elmosta az emlékezet. Íme a DVSC tündöklése az elmúlt évtizedben, távirati stílusban:

2001/2002
Szima Gábor első évében minden idők legrosszabb lebonyolítású bajnokságát rendezték, 12 klub küzdött a bajnoki címért, alapszakasz, majd rájátszás ritmusban Előbb három-három (!) mérkőzést vívott egymással minden csapat, aztán a mezőny két hatos csoportra vált: felsőházra és alsóházra. A felsőház 6 csapata is, és az alsóház 6 csapata is játszott még egymás között egy-egy meccset, így alakult ki a végső sorrend. A DVSC az alsóba került, és nyögvenyelősen sikerült bennmaradnia.

A rájátszás alsóházának végeredménye:

2002/2003
A lebonyolítás ez előző szezonhoz képest annyit változott, hogy az alapszakasz és a rájátszás egyaránt két-két körből állt, így kiküszöbölték azt a többek által sérelmezett rendszert, hogy bizonyos csapatok háromszor játszottak egymás ellen. A DVSC már izmos szereplőként jelentkezett a bajnokságban, s ha nem is nyerte azt meg, legalább beleszólt az érmek osztásába, mégpedig oly módon, hogy megfosztotta a Ferencvárost a bajnoki címtől az utolsó fordulóban. A csalódott zöld-fehér szurkolók egy része ezt nehezen viselte, betódultak a pályára és bántalmazták a debreceni, sőt a ferencvárosi csapat tagjait is. A DVSC a Magyar Kupával sem tudta boldogítani a híveit, mert a Ferencváros elleni finálét 2–1-re elvesztette a Puskás-stadionban.

A rájátszás felsőházának végereménye:

2003/2004
Az első, amikor a Lokinak állt a bajnokság, de csúnyán elbukta. Ismét 12 csapatos bajnokságot írtak ki, az alapszakaszt a Ferencváros nyerte, a DVSC öt ponttal végzett mögötte. A rájátszásban azonban nemhogy ledolgozta a hátrányt a hajdúsági gárdam, de jelentős előnyre tett szert. Az utolsó előtti fordulóban kikapott hazai pályán a Soprontól, majd a finisben a Fradi-pályán, így a zöldek lettek a bajnokok. A Ferencváros bajnoki címéhez az is kellett, hogy az Újpest ne győzzön az MTK ellen. Joggal sérelmezték akkor a debreceniek, hogy Tököli Attila jogosulatlanul játszott. A támadót egy kiállítás miatt eltiltották, majd érthetetlen módon felmentették, és pályára léphetett a Loki ellen, ahol gólt szerzett, gólpasszt adott. Később visszamenőleg mégis eltiltották, de az FTC-Debrecen meccs eredményét nem változtatták meg. Szima Gábor továbbvitte az ügyet, és ügyes elérte az MLSZ-nél, hogy kiengeszteljék a Lokit, mégpedig a Fradi bajnoki jutalmával, amit a Debrecennek folyósítottak. A Loki közben megérte a tavaszt az európai kupaporondon, s végül a Brugge ellen esett ki, 1–0-s összesítéssel.

A rájátszás végeredménye

2004/2005
A mezőny létszáma ismét 16-ra nőtt, de ekkor már semmi és senki nem állhatott a DVSC útjába. A Loki utcahosszal nyerte meg története első bajnoki címét, immár Supka Attila irányításával, aki 2004 ősszén a kispadról szinte lekiabált Szentes Lázárt váltotta.

2005-2006
A Loki számára parádésan indult a futballidény, hiszen a Bajnokok Ligájában 8–0-s összesítéssel búcsúztatta a Hajduk Splitet a BL-selejtezőben. A főtáblára jutásért a Manchester Uniteddel játszott, és 6–0-s különbséggel búcsúzott. A bajnokságban sikerült a címvédés, de ehhez némi fehérvári segédlet is kellett. Az utolsó fordulóban az Újpestnek nem szabadott nyernie, és nem is nyert, mert a dobogóért küzdő fehérvári-gárda túl kemény diónak bizonyult. A nemzetközi porondon nem sikerült megismételni a bravúrt, a DVSC a Rabotnicski Szkopje ellenében simán elvérzett a BL-selejtezőben 5–2-es összesítéssel.

2006/2007
A 2006-2007 bajnokságot ismét a DVSC nyerte meg, és ezzel történelmet írt, mert elsőként sikerült vidéki csapatként háromszor egymás után bajnokságot nyernie. A pontvadászat érdekessége volt még, hogy a Ferencváros története során először nem volt tagja az élvonalnak, mert nem kapta meg az induláshoz szükséges licencet az MLSZ illetékes bizottságától. A Lokit immár a cseh Miroslav Beránek vezette bajnoki címre, miután az idény elején Szima Gábor és Supka Attila összekülönböztek a BL-selejtező kudarca miatt. Előbbi a felkészülés elrontását vetette a vezetőedző szemére, akinek nem maradt más választása, mint a lemondás. A DVSC duplázhatott is volna, ám a Magyar Kupa döntőjét tizenegyesekkel elvesztette a Honvéddal szemben.

2007/2008
A DVSC gyenge őszt produkált, s erre fizetett rá. Beránek edzőnek az állásába kerültek az őszi botladozások (a DVSC az Elfsborg ellen esett ki a BL-selejtezőben). Herczeg András váltotta, akinek irányításával nagy kapaszkodásba kezdett a piros-fehér gárda, de csak nem tudta befogni az MTK-t. Így megtört egy nagy sorozat, a negyedik bajnoki cím egy év szünet után jött. Némi vigaszt jelentett a Magyar Kupa megnyerése, a döntőben a Loki előbb 7–0-ra, majd 2–1-re verte a Honvédot.

2008/2009
A nyár nem sok sikert tartogatott az európai kupaporondon. A DVSC a Sahtyor Karagandin túljutott az UEFA-kupában, de a következő fordulóban a svájci Young Boys Bern oda-vissza verte. A bajnokság vége már sétagalopp volt. Egyetlen kihívó akadt, az Újpest, de tavasszal nem bírta a tempót. Érdekesség, hogy ebben a küzdelemsorozatban a DVSC tizenegy győzelmet aratott idegenben, többet, mint hazai pályán (10).

2009/2010
A idénykezdet a DVSC-nek elhozta története legnagyobb sikerét. Az észt Levadia, a svéd Kalmar, majd a bolgár Levszki legyőzésével a Herczeg-gárda bejutott a Bajnok Ligája főtáblájára, ahol ugyan pontot nem szerzett, de európai kalandozása mintegy kétmilliárd forintot hozott a konyhára. A bajnokságban a Videoton lépett elő kihívóvá, s meglehetősen komolynak bizonyult, hiszen sokáig vezetett is. A DVSC tavasszal robbantott, s ledolgozta a hátrányát, ám a bajnokság hajrára szétesett, így rendkívüli izgalmak következtek. A Loki az utolsó három meccsét nem tudta megnyerni, a végén a bajnoki címéhez győri segítség is kellett. Ez volt az első olyan szezon a magyar első osztály 1901 óta íródó történetében, hogy nem végzett budapesti csapat a dobogón! A bajnokság mellett a Loki megnyerte még a Magyar Kupát – a budapesti döntőben a ZTE-t győzte le 3–2-re – és a Ligakupát is.

2010/2011
Rossz kezdés után rossz folytatás – az előző évek eredményeinek tükrében így lehet összefoglalni a hét végén mögöttünk hagyott pontvadászatot debreceni szempontból. A DVSC három edzőt fogyasztott el az évad során, s még az sem vigasztalta az utóbbi időben elkényeztetett szurkolókat, hogy a Loki ezúttal az Európa Liga főtábláján szerepelt, s ott a Sampdoriát legyőzve már pontokat is szerzett. A DVSC nyolc év után szorult le a bajnoki dobogóról, s mivel a Magyar Kupából is korán kiesett, hosszú idő után először nem indulhat a nemzetközi porondon. A csapat a Ligakupában sem tudta megvédeni a címét, mert a döntőben 3–0-ra kikapott a Pakstól.

Összegzés:
Szima Gábor egy alig jegyzet csapatból csinált ötszörös bajnokot, s ezzel jelentősen átrajzolta a magyar futball térképét. Ráadásul a nemzetközi porondon is elérte az áttörést, hiszen a DVSC 2010-ben a Bajnokok Ligája, 2011-ben pedig az Európa Liga csoportkörébe jutott. Bár Magyarországon a büdzsékről különféle pletykák terjengnek, nem vitás, hogy a DVSC-t az egyik a leggazdagabb klubbá tette, mégpedig a játékosvásárlási és eladási politikájának köszönhetően, melynek révén milliárdos bevételre tett szert. Ebben az évadban talán éppen a legendásan jó érzéke hagyta cserben, mert a távozók helyére nem sikerült minőségi játékosokat szerződtetni.