Mondd, te melyiket választanád?
1. verzió:
Minden marad a régiben, azaz 16 csapat két kört játszik, a legtöbb pontot szerző csapat a bajnok.
2. verzió:
Argentin mintára alakítanák át a rendszert. Ősszel és tavasszal is nulláról indulnának a csapatok. A két félszezon győztese a tavasz végén nagydöntőben csapna össze, amelynek a nyertese lenne a bajnok és indulna a BL-ben, a vesztes pedig az Európa-ligában. A két félidény másodikja is megmérkőzne, s a párharc győztese szintén az EL mezőnyéhez csatlakozna. Az ősz és a tavasz egy-egy utolsó helyezettje pedig az NB II két csoportjának győzteseivel találkozna, és a két páros meccs nyertese maradna az NB I-ben, vagyis elképzelhető, hogy nem lenne feljutó és kieső. Ezzel az átszervezéssel nem nőne jelentősen a meccsek száma, éppen emiatt felvetődött, hogy a létszámot tizennyolcra bővítik.
3. verzió:
A tizenhat NB I-es együttes feszített ütemben, március közepére lejátszaná a harminc fordulót. Ezt követően három részre osztanák a mezőnyt. Az első hat helyezett küzdene a bajnoki címért. A második hatos külön meccselne, a győztese, tehát a bajnoki hetedik helyezett indulna az Európa-ligában (rögtön adódik a kérdés: mit szólna ahhoz a bajnoki bronzérmes, hogy helyette a hetedik lenne kupainduló?). A 13–16. helyezett alakulatokhoz csatlakozna az NB II két csoportjának első helyezettje, és ez a hat gárda vetélkedne a bentmaradásért. A helyzetet bonyolítja, hogy ehhez az NB II-es bajnokságnak is véget kellene érnie március közepére, és kérdés, hogy utána mihez kezdenének a meccsek nélkül maradó csapatok s játékosok...
A labdarúgóklubok tulajdonosainak egyeztetése január végén folytatódik.
